Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Horváth Tünde: Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon

A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 05: 79-94 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 DÓI: 10.26080/krrmkozl.2018.5,79 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Harcosnők klubja? - Specializált társadalmi helyzetű nők a késő rézkor időszakában Magyarországon1 HORVÁTH TÜNDE2 Universität Wien Historisch-Kulturwissenschaftliche Fakultät Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie Franz-Kiein Gasse 1, 1190 Wien, e-mail: tuende.horvath@univie.ac.at Horváth, T: Fightress clubs? Women with a special social status in the Late Copper Age in Hungary. Abstract: This article focus on the status of the woman in the main cultures (Baden complex and Yamna) of the Late Copper Age (3600-2800 BC) and the transitional period (2800-2600 BC). Although the Bell Beaker complex belongs to the Early Bronze Age in Hungary (2500-1900 BC), in European terminologies it is a Late Neolithic culture and belongs to the Reinecke AO horizon in its late phase, which is why I included it into my research. I identify charismatic people displaying signs of agression in these three culture complexes, whose personalities are associated with warfare. In all three cultures there were women with specialised status: their knowledge, property and profession raised them above the average man and woman. Keywords: Late Copper Age, social structure, woman’s social status, female warrior Bevezetés A tanulmányban azt vizsgálom, hogy a késő rézkor (3600-2800 BC) és az azt követő átmeneti periódus (2800-2600 BC) magyarországi két meghatározó kul­túrájában, a Baden-komplexumban és a Gödörsíros kurgánok népénél az eddig előkerült régészeti ered­mények alapján milyen volt a nők helyzete.3 Bár a Harangedényes népesség a magyar termino­lógia szerint kora bronzkori besorolású régészeti kultúra (2500-1900 BC, kora bronzkor 1/2 váltás-kora bronzkor 2a,b), ám Európa többi országában a késő neolitikum/ késő rézkor, illetve a kora bronzkor és a neolitikum/réz­­kor közti átmeneti időszakba, fémleletei alapján pedig a Reinecke A0(2300 BC előtt)—A1 (2200 BC-től) horizont­ba tartozik4 - ezért európai besorolása miatt most ez a kultúrkomplexum is vizsgálatom részét képezi. Az összehasonlítás alapja többrétű: egyrészt idő­ben és térben egymás mellett élő, másrészt időben és térben egymást követő és átfedő kultúrákat vizsgálok, amelyekből következően eltérő szerkezetű társadal­1 A címadás Chuck Palahniuk kultikus könyve és annak filmadaptá­ciója után történt. 2 Post-Doc, Universität Wien, Historisch-Kulturwissenschaftlichen Fakultat, Institut für Urgeschichte und Historische Archäologie, Franz-Klein-Gasse 1, A-1190 Wien, e-mail: tuende.horvath@ univie.ac.at. A tanulmány megírása az FWF Lise Meitner ösztön­díjának keretében jött létre (M 2003-G25 project). 3 Horváth 2008 a Baden-komplexum komplett szociomorfológiai leírá­sa, kitér a nők kivételezett helyzetére is, Id. a kebles edények-szop­­tatási ciklus kitolása-demográfia viszonyát: Horváth 2008, 184-189. 4 Ld. pl. Horváth 2013a: Budakalász-M0/12. lelőhely, a legnagyobb ismert sírszámú Harangedényes temető kőeszközeinek feldol­gozása; és Horváth 2015: A rézkor-bronzkor átmenet felmerülő problematikájáról. makat és bizonyos időbeli fejlődést is tanulmányozni lehet. Ugyanezt kisebb léptékű kultúrák esetében (pl. egy középső rézkori Balaton-Lasinja vagy egy kora bronzkori Makó kultúránál) nem lehet eredményesen vizsgálni adathiány miatt. Egy másik szempontból nézve a nők társadalmi helyzete csakis akkor vál­hat a mai kutató számára láthatóvá, ha mindez mel­lett a korabeli férfiak társadalmi helyzetét is ismerjük. A tanulmány másik célja, hogy a kiemelt három kultúrában az agresszió és az erőszak jeleit felkutat­va azonosítson olyan egykori karizmatikus embereket, akiknek személye meghatározó volt, és esetleg hábo­rúskodással, csatározással, fizikai erőszakkal kapcso­latba hozható. Ehhez azonban nem elég a tárgyi leletek vizsgála­ta, ugyanolyan hangsúlyos lehet ez mellett az ásatási megfigyelésekből származó információ. A feltárási kö­rülmények sokáig nem voltak megfelelőek ahhoz, hogy olyan jellegű megfigyeléseket rögzítsenek, mint pl. egy mikrolit kőeszköz a testben, amely a halált okozhatta, vagy az elbomlott testeken a halál utáni másodlagos manipuláció nyoma. Magyarországon a balatonőszödi feltárás volt az első, ahol több ilyen megfigyelést tet­tünk.5 Nem véletlenül ezért néhány ismert eset kivételé­vel ebben a tanulmányban ahol csak lehet, a saját feltá­rásaimra vagy a saját feldolgozásaimra támaszkodom, mégha ezek egy része mások feltárásán alapul is. A megfigyelési problémakört tovább nehezíti, hogy ölni nyom nélkül, akár puszta kézzel is lehet, tehát a legkörültekintőbb módszerek alkalmazása mellett sem fogunk sikerrel járni és gyilkosságra utaló máig fenn­maradt nyomot azonosítani minden esetben. Változást és előrelépést a finomodó feltárási módszerek mellett a DNS és izotópos vizsgálatok hozhatnak, amelyek segítségével eldönthetővé válhat, ki a helyi közösség tagja és ki idegen - vagyis potenciális ellenség vagy bevándorló.6 Fókuszba természetesen most is csak olyan ese­tek kerülhetnek, amelyek a régész számára különle­gesek, tehát számunkra egyedi jelenségek és leletek. A ma különlegesnek tűnő esetek őskorra vonatkozta­tott kivetítése állandó értelmezési veszélyforrás lehet: amit ma mi különlegesnek látunk, nem biztos, hogy a maga korában is az volt. Végeredményként egyelőre csak annyi fogalmaz­ható meg, hogy mindhárom vizsgált őskori régésze-5 Horváth and Köhler 2012; Horváth 2014b. 6 A Balatonőszöd-Temetői-dűlői embertani anyagon 2013 óta foly­nak vizsgálatok az Uppsala-i laborban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom