Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Sütő Zoltán: Ecsettoll, vagy ecset és toll? - Baromfi- és tojásábrázolás a festészetben egy állattenyésztő szemével
70 SÜTŐ ZOLTÁN 11. és 12. ábra. JOHANN WENZEL PETER (1745-1829): Ádám és Éva a Paradicsomban (1772, Vatikán Múzeum, Róma) - és részlet naposcsibék kelnek, melyek ivarét a színűk alapján már a kikelés pillanatában meg lehet állapítani. Nyílván ezt Wenzel nem tudta, ennek ellenére ő valami olyasmit ábrázolt, ami nélkül napjaink korszerű baromfitenyésztése és mindennapi gyakorlata nem tudna létezni. Egy közel 150 évvel korábbi mű, amiről ugyancsak a Paradicsom idilli állapota sugárzik, és amely id. Jan Brueghel és Peter Paul Rubens közös alkotása (13. ábra). A szoros barátságot ápoló két művész közül a ’bársonyos Brueghel’ becenév id. Pieter Bruegel második fiát, Jant illeti, aki méltó folytatója a család festő hagyományainak. A kép bal sarkában a mellét kidüllesztő melírozott tollú pulykakakas ékes bizonyítéka annak, hogy Európa nemcsak befogadta a kuriózumnak számító, különleges, pávaszerű, amerikai származású madarat, de tenyésztését - ami a faj színgazdagságát illeti - igen magas színvonalon művelte is. Az engedelmesség próbájának Ádám és Éva által elszenvedett kudarca az édeni idillt pillanatok alatt szertefoszlatta, és az első emberpárt Jacopo Bassano: Az Éden kertje című képén (14. ábra) már meglehetősen komor környezetben ábrázolja. A képen látható állatok - kecskebak, juh, nyúl - szimbólumkénti megjelenítése minden bizonnyal nem véletlen, de érdekes, hogy ezek között egy jól megtermett kakas is helyet kapott, és ez sem ok nélküli. Mikor, ha nem ebben az időszakban a bibliai témák igen népszerűek, akár az itáliai (Bassano, Tiziano), akár a flamand (Bloot, Bueckelaer, Brueghel, Vos), akár a
