Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig
HÁROM KAPOS MENTI KÖZSÉG NÉPÉNEK RÉSZVÉTELE A KATOLIKUS 287 EGYHÁZ HIVATALOS JELES NAPI ÜNNEPEIN, AZ 1930-AS ÉVEKTŐL NAPJAINKIG Augusztus 15, Nagyasszony napja „Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe. Teste nem lett a földé, hanem megdicsőült.”80 Szeptember 8, Kisasszony napja „Szeptember 8. Szűz Mária születésnapja, sok búcsújáró helyünknek legfőbb ünnepe.”81 „Világjárásra, távoli utazásra nem igen nyílott mód a szűkre szabott anyagi javak mellett. Az 1970-es évekig a búcsúba járás töltötte be ezt a szerepet. „Ez volt a kirándulás, más lehetőség nem volt. ” De természetesen a kirándulás csak a másodlagos szempont, a vallás szerepe az első. A leglátogatottabb búcsújáró hely Andocs volt, ahová is mind a mai napig járnak búcsúba. Kisasszonykor, valamint Nagyasszonykor történtek a „processziók”. Ezek az időpontok az időjárást tekintve is kedvezőek voltak. 20. század elejéig, közepéig gyasátor. A vasúton alu’ nem építettek sátrat. Jelen években, a templom udvarában az úgynevezett Bástyán a templomdombon készül el az Úrnapi sátor. A fényképek alapján jól látható, hogy az évek előrehalad tával kisebbek lettek a sátrak, és 2018-ben már nem is építettek az oltár fölé sátrat (29. ábra), míg 1939-ben még be lehetett állni a sátor alá (30. ábra). Július 2, Sarlós Boldogasszony napja Többszörösen előfordul naptárunkban a Boldogaszszony napja. A régi magyar nyelvben Szűz Mária egyik neve Boldogasszony volt. Ezek az ünnepek fontos munkák megkezdésének időpontjait jelezték, amire az elnevezések is utalnak: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony.76 „Az ünnepet népünk is fölkarolta, bizonyára azért, hogy az aratás idejére esik. Mária a Megváltót hordozza méhében, aki áldást hoz az emberekre és munkájukra. Innen a magyar neve is: Sarlós Boldogasszony.”77 „Kisgyalán fogadott ünnepe Sarlós Boldogasszony, nagy ünnep. Lányok kapták a selyemblúzot, azért kapták mert átgyütt (Gölléből) a pap. A pusztáról is gyüttek be a misére. Mindenesetben napján tartott ünnep, mind a mai napig.” Mint már eddig is kiderült az új ruha fontossága, fokozottan fontos volt abban az esetben, ha a falu fogadott ünnepéről volt szó., és ha a plébános a saját falunkban tartotta misét. „Július 2.-a annak tiszteletére vált a megemlékezés napjává, hogy a villám agyon vágta a csordásokat, valamint a teheneket, és hatalmas szélvihar kerekedett. ” Nem emlékszik senki az évszámra, bár Bóna László visszaemlékezése szerint édesapja, aki 1866-ban született ekkor 9 éves gyerek volt, amikor ez történt. Az 1874-es anyakönyv tanúsága szerint 17 éves csordás János, Sebők Károly fia halt meg ekkor.78 29. ábra. A templom előtt a Bástyánál Úrnapi oltár 2018-ban Augusztus 6, Urunk színeváltozása „Augusztus 6. 1800-as években vasárnap tartott ünnep. Máig is tartott ünnep. Fekete betűs ünnep, Ilyenkor csavartak egy kis új bort. A demokrácia nagyot változtatott a valláson.”„URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA napján a szőlőt áldja meg az Egyház (...) Kiskunfélegyházán az a hiedelem, hogy ezen a napon kezd a szőlő tarkulni.”79 30. ábra. Úrnapi sátor 1939-ből 76 77 78 79 80 81 Bihari A., Pócs É. 1985:125. BálintS. 1937:116 Lanszkiné Széles G. 2007: 172. BálintS. 1937:119. BálintS. 1937: 120. Bálint S.1937: 121.
