Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

Lanszki-Széles Gabriella: Három Kapos menti község népének részvétele a katolikus egyház hivatalos jeles napi ünnepein, az 1930-as évektől napjainkig

286 LANSZKI-SZÉLES GABRIELLA 17-28. ábra. Úrnapja Gölle 2000-es évek „Pünkösd után tíz nappal, Göllében nagy mise az oltáriszentséget kivitték a zombetla73 alá, ezt négy em­ber vitte, kiknek egyszerre kellett lépniük. A négy sátor a négy égtáj felé nézett, hársfalevéllel volt borítva kívülről, belülről fehér gyolcslepedő. A pap mind a négy sátorba bement, de nem beszélt, mégis jobban elmentek mint a misére. Hosszi menet volt. Esküdték és az Annus kö­zött (az út két oldalán az első két ház, ahogy beérünk Göllébe), a díszkapu itt a kövesút felett ívelt át, „Isten ho­zott I” fölirattal. Éppen akkor nyíló kerti virágokkal díszí­tették a díszkaput. Minden négy évben, gyütt a püspök. ” A két körmeneti zászló fehér selyemdamaszt, egyik olda­lán olajfestésű Madonna, valamint Jézus található. A fonói visszaemlékezés így hangzott: „Az úrnapi ol­tár készítése a mozgó ünnepek közé tartozik. Húsvétot követően hat hétre tartják. A körmeneten négy oltárt állí­tanak, amelyet a pappal és az oltáriszentséggel végigjár­nak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál evangéliumot olvasnak, és a pap az égtájak felé áldást oszt. „Az emberek az áldás idejére letérdeltek, csak úgy harsogott, úgy énekelt az egész falu. A négy égtáj irányába négy sátrat készítettek az utcán, a négy evangéliumot olvasták fel bennük. Az 1950-es évektől, amikor a szorítás begyütt, attól kezdve a templomkert­ben építették fel a sátrakat. Az 1970-es években maradt el az úrnapi sátor építése. Lécből összerakott vázra le­veles ágakat, tölgyfaleveleket, virágokat helyeztünk. Két kocsi fiatalabb ágat is hoztak az erdőből. A megszentelt virágból mindenki kapott. Nyolc vázába fehér szegfűt raktunk. Szépen el volt látva. A sátor belső részébe szent képeket akasztottunk, asztalt állítottunk. Az asztalra vas­tag szentírásos könyvek, köröszt, gyertyatartó, vázába virágok kerültek, a földet letakartuk szőnyeggel. Minden család azt adott a sátor berendezéséhez, amiből neki volt a legszebb.”74 Kisgyalánból az ünnep fényét emelendő, Csima Lajosné (Vörös Erzsébet) menyasszonyi ruháját vit­ték át Márton Erzsébet számára az 1950-es években Göllébe, mivel az angyalnak öltözött lányoknak fehér ruhát kellett viselniük. A két község között manapság is működik ez a jellegű kapcsolat.75 „Elől rózsalevél hintő kislányok haladtak, kiskosárból rózsaszirmot szórtak az oltáriszentség előtt. A résztvevők nem népviseletet, ha­nem fehér selyemblúzot öltöttek magukra. A legfrissebb új menyecske állt elől. Négy egyházközségi tag vitte a zombellát, amelynek fehér volt a teteje, körű’ sallangós, gyaláni egyházközségi tag is vihette”. Meg volt, hogy ki előtt áll a sátor. Oláh Lászlóné (Ko­vács Irénke) családja 1967-től kezdve, 48 éven át vitte a sátordíszítést. Esküdték előtt mintegy 40 évig, Deresék, valamint a Szalai család előtt körülbelül 10 évig volt lomb-74 Pál Elemérné (Zóka Margit) szíves közlése. 75 A kisgyaláni kalocsai hímzésű miseruhát bérmálás alkalmából vi­selte a Püspök Úr az 1980-as években. 73 Az umbrella esernyő szóból eredeztetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom