Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
164 M. ARADI CSILLA 6. ábra. A pécsi Sámson ciklus maradványa el. A Sámson ciklus további részletei bizonytalanok: a Delila történet rekonstrukció, a gázai kapuk kiemelése, valamint Sámson harca a szamár állkapcsával hipotézis. A déli kriptalejárat kapujától É-ra eső részen az oroszlánnal folyó küzdelem melletti kő rendkívül töredékes, nem értelmezhető, a Delilát ábrázoló kövön (79*46 cm), annak nagyfokú sérülése miatt egyértelműen csak négy férfifej látszik, míg az ezt követő kövön (79*28 cm) pedig csak néhány redő és fejvonal azonosítható.30 A Sámson ábrázolások a románkori művészetben rendkívül elterjedtek voltak. Előszeretettel jelenítették meg a hős harcát az oroszlánnal, amely valamilyen formában szinte minden templom falát díszítette. Legtöbb esetben Sámson az oroszlán hátán átvetett lábakkal található, amint annak száját szétfeszti (pl. Párma, Arles, Autun, Vézelay, Santa Maria del lago Moscufo ambó, Esztergom). Ritkább a lábbal átkulcsolt fej (pl. S. Calmin de Mozac, Notre-Dame des Doms in Avignon) és az egy lábbal az oroszlánra tipró megoldás (pl. Moissac, Sant Cugat del Vallás), az oroszlán előtt álló Sámson megjelenítés (pl. Serrabone, Sélestat, Pavia), vagy a pécsi ciklusban megfigyelhető rátérdelő Sámson ábrázolás (pl. Speyer, Anzy-le-Duc, Vouvant, Bécsi Stephanskirche), míg annak somogyvári párhuzama, ahol Sámson az oroszlán hátán áll, feltehetően kompozíciós nehézségből adódóan, egyedi.31 Hasonlóképpen különálló a gurki apátság timpanonjának Sámsona, akit koronás fővel, az oroszlán előtt guggolva jelenítenek meg. Az ábrázolás másik érdekessége a kép jobb és bal oldalán látható madáralak. A másik, előszeretettel ábrázolt jelenet Sámson és Delila története volt. Ám még az előző ábrázolás - Sámson harca az oroszlánnal — önmagában is megjelenhetett, addig a Delila történetet legtöbbször már a ciklus részeként ábrázolták. Ilyen Sámson ciklusok az oroszlános ábrázoláshoz képest ritkábbak, vagy nagyobb méretű oszlop- és pillérfőkön, ritkábban reliefeken, timpanonokon jelennek meg. Általánosan a Delila történetből a hajvágást ábrázolták (néha a megvakítással együtt), ahol a Delila vagy egyedül, vagy a filiszteusokkal együtt jelenik meg (pl. Vouvant, La Sauve-Majeure, Notre-Da-30 Szőnyi 1906.130-131.220. szám. Szőnyi szerint a dombormű azt a jelenetet ábrázolja, amikor Delila levágja Sámson haját. A másik dombormű száma: 221. 31 Henszlmann 1876. Henszlmann a gyulafehérvári székesegyház mellékapszisa külsején található oszlopok egyike fölött oroszlánt fojtó Sámson ábrázolásról ír. me des Doms in Avignon, San Pedro el Viejo (Huesca), Grande-Sauve apátság, Sainte Gertrude de Nibelles - itt a timpanon másik felén a megvakítás jelentét ábrázolták, Aulnay-de-Saintonge - ahol a hajvágást és megkötést egy jelenetbe sűrítik). Egyedi az Arlesi S. Trophime templom nyugati homlokzatán megjelenített oszloplábazat, ahol Delila megkötözi a hőst. A legyőzött Sámson jelenítik meg a Vezelayi S.Madeleine templom oszlopfőjén, ahol Delila filiszteusok körében a legyengített Sámsont egy nyakába akasztott láncon vezeti. A gázai kapu kiemelése szintén a ciklus részét képezte, általában Sámson vállán jelenítik meg a kiszedett kapuszárnyakat (pl. La Sauve-Majeure, Monreale, Notre-Dame des Doms in Avignon, Grande-Sauve apátság, Sainte Gertrude de Nibelles, nápolyi S. Restituta templom). Sámson bibliai történetében a filiszteusok elleni harc egyik eszköze egy szamárállkapocs. Ennek ábrázolása aránylag ritkábban fordul elő (pl. Monreale, nápolyi S. Restituta templom). A pécsi reliefen is megtalálható, Dágon templomának összedöntéséről szóló ábrázolás széles körben elterjedt volt. Az egy oszlopot átkaroló Sámson nem egyedi, hasonló megoldást pl. a spanyol Aguilar de Búréba Iglesia de la Asuncion templom diadalívénél lévő ábrázoláson32 és a Monrealei monostor oszlopfőjén is találunk. A Sainte Gertrude de Nibelles templom É-i kapujának Sámson ciklusa részben a timpanonban, részint a kapubéllet két oszlopában foglal helyet, ahol baloldalt látható az oszlopot átkaroló Sámson, még jobb oldalt a gázai kaput vállára emelő alak. Még közelebbi párhuzamot jelent az Autuni Saint Lazare templom oszlopfejezete, ahol a vak Sámsont kísérő ifjú alakja is megjelenik, ahogyan azt egy Savigny Szt. Márton apátsági templomból származó pilléren is ábrázolták. Bevett szokásnak tűnik, hogy a filiszteusokat az oszlopra szerelt kis kerek vagy szögletes épületben kitekintő arcként jelenítik meg, ahogy eredetileg a pécsi kövön is előfordulhatott, és ahogy a széttört oszlopnál ábrázolták. Ennek okát a kompozíciós tér szűk volta adta, bár ezzel Pécsett nem kellett számolni, de láthatóan a francia területen kidolgozott ábrázolásmódtól nem tudott eltérni az alkotó. Más ábrázolásokon két oszlopot jelenítettek meg, ahogyan az avignoni Notre-Dame des Domsból származó oszlopfőn is. Hasonlóképpan a Piemonti Sacra di San Michele bencés apátság Zodiákus 32 Érdekesség, hogy a diadalív oszlopföjén a Sámson történetből ezt a részletet emelték ki. Sámson mellett Dávidot láthatjuk parittyával.
