Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
ADALÉK A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ 12. SZÁZADI ÉPÍTKEZÉSÉHEZ ÉS A SÁMSON CIKLUS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 163 4. ábra. Az Arlesi St. Trophime katedrális homlokzatán Ábrahám, Izsák és Jákob megjelenítése és a St. Gilles-du-Gardi monostor kapuján a bevonulás Jeruzsálembe történet ábrázolása 5. ábra. A Henszlmann-féle és a későbbi ábrázolás közti eltérés különböző kiváltságok adományozását tartalmazza Szent László 1093-a bullája, ekkor már bizonyára zajlott a tűzvész utáni építkezés. III. Béla 1190-ben az adományokat újból megerősítette és kibővítette - ez a támogatás a Kalán püspök idejében folytatott építkezésekhez kapcsolódhat.28 Azonban ezzel még nem ért véget a királyi támogatás, hiszen 1235 körül II. András újabb megerősítést és birtok-, valamint pénzadományt juttat a püspökségnek. A gótikus átépítés kezdete még jobban datálható, hiszen 1457-ben Angeli János bíboros elrendelte, hogy a végrendelet nélkül elhunyt kanonokok összes vagyonát a székesegyház újraépítésére, fenntartására használják fel. Ezek a munkálatok a századfordulóig tartottak, míg végül 1501-ben Zsigmond püspök a székesegyházat a helyreállítás után Jakab baráttal kifestette.29 Érdekes problémát vet fel az inkrusztált faragványok köre, amely anyagában és kialakításában ugyan más, mint az Esztergomi Porta Speciosa, azonban mindenképpen annak hatását mutatja. A Jákob/lzsák ábrázolás alsó részének töredékessége alapján is megállapítható, 28 Gosztonyi 1939. 79. Calanus idejében már 2 káptalan is működik Pécsett, a Szt. Péter székeskáptalan és a Szt. János társaskáptalan. 29 Gosztonyi 1939. 81. hogy nem egymagában állt, feltehetően, egy az esztergomi székesegyház kapujához hasonló bejárat részét képezte a ma is fennmaradt nyugati márvány kapuval együtt. A III. Béla esztergomi építkezéseinek köréhez tartozó műhely kisugárzása tehát elért Pécsre is, azonban a kivitelezésben, a redők végpontjában vésett kettős félkör alapján, a lejárat faragványainak elkészítésében is közreműködő mester vett részt. A kivitelezéshez nem a gerecsei/tardosi vörös mészkövet használták, hanem a pécsi fehér márvány spoliák átfaragásával jutottak nyersanyaghoz. A románkori templom építkezésének utolsó fázisában elkészült díszkapu révén a nyugati homlokzati eredeti elképzelés szerinti kialakítása módosulhatott. A Sámson ciklus részlete A Sámson képsor töredékesen maradt fenn, így úgy tűnik, hogy egyes jelenetek hiányoznak a ciklusból. (6. ábra) A többé-kevésbé épen maradt jelenetek közé tartozik a románkorban közkedvelt ábrázolás - Sámson harca az oroszlánnal, a vak Sámson megjelenítése, a ritka fanyűvő ábrázolás és a Dágon templom szétrombolásának bemutatása. Az utolsó alakban talán Sámson szolgáját láthatjuk, aki a hős ruháit és jelvényei^?) viszi
