Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)

M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez

162 M. ARADI CSILLA 0 5 M 1 ---,------É-------------1-------------1-------------1------------1 3. ábra. A székesegyház szentélyrekesztőjének alaprajza épen fennmaradt egyik alak 73x25 cm méretű.20 Fel­tehetően ide sorolható a feltámadó lelkeket ábrázoló dombormű is - tehát az északi lejáró keleti oldalán ez a kompozíció semmiképp sem férhetett el. Egy további nehézséget okoz, hogy a Sámson fakitépés ábrázoló dombormű kőkerete mögül került elő az oltárbaldachin pikkelyes tetejének egy részlete.21 A domborművek eredeti lejárati funkcióját leginkább a pásztorokat ábrázoló sarokdomborművel magyaráz­zák. E faragvány negatív sarkot mintáz a déli lejáró ÉK-i sarkában. Azonban ettől a ténytől még nem lehetetlene­­dik el a nyugati homlokzaton való elhelyezése, hiszen számos esetben ismerünk hasonló elhelyezésű farag­­ványokat, elég itt csak az Arlesi St. Trophime katedrális Ny-i kapu, és a St. Gilles-du-Gard apátsági templom Ny-i hármas kapu szemöldökfrízére gondolni. (4. ábra) A domborműveken észlelhető állapotromlást, pati­nás felületet Szőnyi a külső helyen való alkalmazással magyarázta, ennek alapján feltételezhető, hogy azok a szabadban beépítésre kerültek.22 A keretek elhelyezése már a korabeli ábrázolások alapján sem egyértelmű. Míg Henszlmann 1876-ban megjelent könyvében a Három királyok hódolata fölötti felső, madaras keretnek csak egy kis részlete látszik in situ a későbbi átboltozás miatt, addig a néhány évvel ké­sőbb megjelent, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben kötetben már kiegészítéssel, illetve egy fölötte lévő, szélesebb kereteléssel ábrázolják a jelenetet.23 (5. ábra) Ily formán eléggé bizonytalan a keretek a lejáróban elfoglalt eredeti helyzete. így kérdésessé válik az egyik 20 Tóth 1994. 141, 137. Az aggastyánok ábrázolása Nagy Emese állításával szemben nem egyedül Franciaországban van jelen, bár ténylegesen ott teljesedett ki a nagy Utolsó ítéletet ábrázoló portálszobrászatban. Emellett számtalan spanyol példát is isme­rünk, de talán a Ripolli Szűz Mária templom nyugati homlokzata a leglátványosabb. A három királyok egy ágyban történő ábrázolása hasonlóképpen nem csak Pécsett tűnik fel, hanem többek között Spanyolország több románkori templomában is megjelenik (Id. Iglesia S Domingo Soha, Tarragonai katedrális). 21 Gosztonyi 1939. 252., Szőnyi 1906. 35-36. 22 Szőnyi 1906. 110. 23 Henszlmann 1876. 65. o. 62. ábra, Pasteiner 1896. https://www. tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/osztrak-magyar/ch16s04.html keretben ábrázolt angyalalak (melyet a Három királyok hódolata fölé helyeztek), de amely eredetileg minden bi­zonnyal más jelenet fölött lehetett (pl a pásztorok felfelé tekintgető arca, vagy a három királyok álma fölé).24 A székesegyház későbbi átépítése, adományok Az alábbiak szerint valószínűsíthető, hogy a szen­­télyrekesztő és a többi faragvány elbontása feltehető­en az 1500 körüli gótikus átépítésnek volt köszönhe­tő, mivel darabjait a templomhajó közbülső pilléreinek téglalap alakúvá történő átalakításakor használták fel az alapozásban és a falazatban. Az új boltozás miatt szükséges volt a pillérek megerősítése, amelyhez az elbontott anyagot is felhasználták.25 A domborművek és faragványok áthelyezésekor csak azoknak egy részét használták fel, más részüket a falak megerősítésébe építették be, így fordulhatott elő, hogy egy aggastyánt ábrázoló faragás a főhajó D-i falából, a déli mellékhajó­ból, míg egy angyal alakja a gótikus diadalívből került elő. Ezeken a befalazott darabokon jó állapotban meg­maradt festéknyomok is találhatók.26 Gerecze tanulmányából kiderül, hogy a románkori fejezeteket a később átalakított pillérekre vissza is he­lyezték, így úgy tűnik, hogy a románkori faragványok értékével a gótikus átépítés során tisztában lehettek, ta­lán ezért törekedtek egy részük megmentésére, bemu­tatására.27 E sor probléma felveti annak a lehetőségét, hogy a domborműsorozat utólagosan került elhelyezés­re a lejáratoknál. A székesegyház építési periódusaira utalhatnak az írott forrásokban megjelenő adományok, még abban az esetben is, ha nincs kihangsúlyozva, hogy azt a temp­lom építésére kell fordítani. Az alapítás megerősítését, a pécsi egyházmegye határainak újbóli kijelölését és 24 Nagy 1983. 331. Nagy Emese a három királyok hódolata fölé he­lyezett angyalos keret alapján bizonyítékként tekint a keretek és a jelenetek összetartozására. A Biblia azonban a három királyok hódolata kapcsán nem emlékezik meg az angyali jelenlétről. 25 Búzás 2013. 23. 26 Tóth 1994. 143. 27 Gerecze 1897. 116.

Next

/
Oldalképek
Tartalom