Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
ADALÉK A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ 12. SZÁZADI ÉPÍTKEZÉSÉHEZ ÉS A SÁMSON CIKLUS ÉRTELMEZÉSÉHEZ 161 Milyen lehetett az eredeti tervben megálmodott nyugati homlokzat? Az előkerült faragványok alapján a Ripolli Szűz Mária monostortemplom 1140-ben elkészült nyugati homlokzati megoldását feltételezhetünk, ahol a hét sávban folyó narratív elbeszélést párkányokkal szabdalták.14 (2. ábra) A hierarchikus elrendezésű kompozíció két felső sávja a trónon ülő Istent ábrázolja az evangélista szimbólumok, angyalok és a 24 vén körében. A középső sávok balra Dávid és Salamon, míg jobbra Mózes történetét beszélik el, míg alul mitológiai állatok sorjáznak, melyet Dániel próféta látomásaihoz kapcsolnak. A kapu két oldalán Szt. Péter és Pál álló alakja található. Körülöttük többek között Szent Péter és Pál, Káin és Ábel, valamint Jónás és Dániel próféta története mellett, zodiákus jelek kíséretében hónapábrázolásokat láthatunk. A pécsi székesegyház teljes nyugati homlokzatának díszítettségét a két apostolciklus megléte is alátámasztja, míg a Bertalan apostol nevét feltüntető fülkesoros relief minden bizonnyal ténylegesen a szentélyrekesztő díszítésére szolgált, egy másik, a Máté, Márk, Lukács és Simon nevével fémjelzett apostol sorozat máshol kerülhetett elhelyezésre.15 Ennek alapján elképzelhető egy nagy Utolsó ítélet vagy Mennybemenetel ciklus ábrázolása a nyugati homlokzaton, ahol némiképp hierarchikus rendben állhatták az apostolok, az apokalipszis vénei és az angyalok, míg az alsóbb részen foglalhattak helyet az új- és ótestamentumi jelenetek. 14 A kompozíció szélén és a díszkapunál a pécsihez hasonló, erősen díszített oszlopokat helyeztek el, hasonlóan a regensburgi Szent Jakab templom homlokzatához. 15 Szönyi 1906. 220-224, 210-211. Anomáliák a kriptalejáratok körül A kriptalejárók általunk ismert elhelyezkedése szintén nem köthető a templomépítés idejéhez. Már Gosztonyi felfigyelt rá, hogy a Koller-féle déli homlokzat ábrázolásán, a kaputól Ny-ra, az altemplomi lejárat helyén ablaknyílás látható, amelyik az altemplomba nyílt, feltehetően az eredeti lejárat itt, a mellékapszis külső szélén helyezkedett el.16 A székesegyház szentélyrekesztőjének alaprajzán is láthatók egyenetlenségek. (3. ábra) A két nagyméretű pillér között, az oltárbaldachin két oldalán jelentkező nagyobb hiátus miatt, itt is elképzelhető volt a kórusba történő feljárás.17 A pillérek északi és déli oldalán nem egyező a falszélessség, és a felvezető lépcsőknek is különböző a szélessége. Eltérő a két lejárat mérete, kompozíciójának kialakítása, az északi lejáró méretes alsó sora lejjebb kezdődik, mint a délié, és a relief sávok mérete is eltérő. Ugyancsak eltérő a két lejáró kapuzata is, mind méretben, mind kialakításban,18 a déli oldali kapu mellett értelmezhetetlen hiátus alakult ki.19 Az északi lejárat nagy Utolsó ítélet kompozíciója mellett a teremtés és a bűnbeesés található. A keleti oldali kompozíciójának kiegészítése bizonytalan a nagyszámú ide sorolható kőtöredék ismeretében (pl. apokalipszis vénei, feltámadt halottak). Ebben a kompozícióban eredetileg helyet kellett találni az angyalok mellett 24 aggastyánnak is, amelyikből az 16 Gosztonyi 1939. 35., Búzás 2013. 14. 17 Már Gosztonyi Gyula is így feltételezte. Búzás 2013. 37. 18 Az É-i félköríves kapu 2,5 m, a D-i egyenesen záródó pedig 2 m magas. 19 Nagy 1983. 331. Nagy Emese figyelte meg a D-i lejárónál az egyenes ajtó fölé készült párkányok boltozatszerű megoldását, ami azonban nem bizonyíja azt, hogy az ajtó eredeti helyén van. 2. ábra. A Ripolli Szűz Mária templom díszített homlokzata
