Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
160 M. ARADI CSILLA А12. századi építkezések elkülönítése A pécsi székesegyház 12. századi építési periódusainak elkülönítését a Schmidt-féle átalakítás előtt keletkezett Koller-féle felmérés nagyban elősegíti. (1. ábra) Ezen a felmérésen a főapszis É-i oldalán kivehető egy kisebb románkori ablak, melyet egy nagyobb - később befalazott ablakkal vágtak át. Úgy tűnik, hogy az apszis átépítése tehát még a románkorban bekövetkezett.5 Az ablak felett egy vakárkádos, farkasfogas párkány maradványait lehet megfigyelni. Az ilyen párkányok az apszisoknál általában a koronapárkány szerepét töltik be, tehát a tető közvetlen közelében találhatók, és csak a tornyoknál jeleznek szinteket. Az eredeti főapszis magasság tehát alacsonyabb lehetett és feltehetően a gótikus átépítés során emelték meg.6 csatorna fala, beszűkülése, ÉNy-i fal eltérő alapozása - ezt támasztanák alá).1 9 A nyugati homlokzat főkapu feletti ablakainak hármas tagolása melletti két szélső ablak aszimmetrikus elhelyezése szintén problematikus. Az északi ablak nagyon az északi fal szélére került, talán ez is az ÉNy-i rész átépítését támasztja alá. A két toronypár méretbeli anomáliájára már Gosztonyi is felhívta a figyelmet. A keleti toronypár kisebb mérete, eltérő alapozása, lábazata és az altemplom szintjén jelentkező helyiségeivel szemben a nyugati toronypár építése egyidejűnek tűnik (a Koller felmérésen egy szinttel alacsonyabb DNy-i torony egy 1631-ben becsapott villám pusztításának köszönhető).10 Míg a keleti toronypárnál a mellékapszis párkányok magasságában jelenik meg az első osztópárkány, addig a nyugati toronypárnál ez leginkább a főapszishoz igazodik. A fel-1. ábra. A székesegyház keleti és nyugati homlokzatának 18. századi felmérése (Koller József nyomán) A nyugati homlokzat korábbi fázisát a középső nyugati kapu és a tőle délre található boltív jelöli, amely a nyugati kapu fölött és mellett egyértelműen befalazás, és amelyről a felette látható kisebb méretű kövek és a kisméretű kaput körbevevő rizalitszerű téglakeret is tanúskodik. Ezek alapján a kőtárban őrzött nyugati kapu előtt egy másik - talán három kapuval rendelkező homlokzati rendszer maradványait sejthetjük. Ennek a három kapuval rendelkező megoldásnak egyik eklatáns példája a Paviai S. Michele templom Ny-i homlokzata, amelynek kriptahomlokzatának tagolását Búzás is a pécsi székesegyház rekesztőjének előzményként értékeli.7 A tervmódosítást támasztja alá a Ny-i pillérpár kialakítása és a déli hosszház nyugati félköríves ablakának keletebbre helyezése is.8 E három kapus megoldástervezet, az északi oldalon egy későbbi átépítés során tűnhetett el (az itt észlelhető anomáliák - Id. vízelvezető 5 Szőnyi 1906. 23. Erről már Czobor Béla is megemlékezett 1882- ben. A székesegyházhoz csatlakozó Cella Trichora két középkori kifestési rétege is alátámasztja, hogy a 12. században két ízben is folyt munka a kápolnában. A második kifestés a kufi írásmotívumok alapján a 12. sz. végére tehető. Búzás 2013. 2. 6 Henszlmann Imre a székesegyház föhajójának déli gádorfalánál is hasonló párkányt mért fel. Búzás 2013. 20. A párkány Koller felmérésén a nyugati homlokzaton is megjelenik. 7 Búzás 2013. 38. 8 Búzás 2013.22, 24. A görögkereszt alaprajzú pillérek és a beugró falsíkok egy háromszakaszos karzat tervezésére utalnak. ső ikerablakok, a farkasfogas osztópárkányok, és a koronapárkány folytatásában jelentkező díszítés kialakítása eltérő. Schmidt felvételi rajzán a DK-i torony helyén jelez félköríves ablakot, ami bizonyítja, hogy a torony az altemplom építését követő időszakra tehető.11 Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy a székesegyház kiépítése nem egyszerre ment végbe, és bár a Ny-i toronypárnál törekedtek a már meglévő K-i tornyok másolására, ez nem teljesen sikerült,12 a Ny-i toronypár felső részét pedig már késő román stílusban alakították ki. A székesegyház nyugati szakaszának későbbi kiépítése mellett szól az is, hogy míg a hosszház alapfalai kváder borításúak, a nyugati szakaszé törtkő.13 A nyugati homlokzat lehetséges kialakítása A karzattal, hármas kapuval rendelkező nyugati struktúra a korabeli párhuzamok alapján egy jóval díszesebb homlokzat kialakítását feltételezte, főleg ha figyelembe vesszük a szentélyrekesztő és oltárbaldachin díszes kivitelezését is. 9 Boros 2002. 17. 10 Gosztonyi 1939. 31-34, 197. 11 Gosztonyi 1939. 35. 12 Gosztonyi 1939.197. A Ny-i tornyok korinthoszi ablakoszlop fejezetei is eltérnek a K-i toronypár kockafejezeteitöl. 13 Boros 2002. 17.
