Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
M. Aradi Csilla: Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez
A Kaposvári Rippi-Rónai Múzeum Közleményei 05: 159-168 ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) Kaposvár, 2018 D0l:10.26080/krrmkozl.2018.5.159 http://www.smmi.hu/kiadvanyok/KRRMK.htm Adalék a pécsi székesegyház 12. századi építkezéséhez és a Sámson ciklus értelmezéséhez M. ARADI CSILLA SMKH - KJH - Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, 7400 Kaposvár Nagy Imre tér 1., e-mail: csiaradi@freemail.hu M. Aradi, Cs: Additional information to the 12. C. construction of the cathedral of Pécs and to the interpretation of the Samson cycle. Abstract: The paper deals with the 12. C. reconstruction of the Cathedral of Pécs. The romanesque reliefs now decorating the entrance zone of the crypt are in their secondary position. Through thorough examination the possibility of a great western front arises. Within the reliefs of the Samson cycle the so-called tree-pulling Samson depicts a unique representation. Various impects yielded in the formation of the medieval conception of the Samson figure. Keywords: west front, Samson, romanesque, Ripoll, Porta Speciosa A pécsi székesegyház románkori kialakítása A pécsi székesegyház építéstörténetének számos problematikája közül jelen dolgozat célja a 12. századi építkezések során tapasztalt megfigyelések összeszedése és esetleges értelmezése, valamint a Sámson ciklus gyökereinek és párhuzamainak feltérképezése volt. A művészettörténeti kutatások, régészeti feltárások eredményei, a mai álló épület és a 18-19. századi felmérések, ábrázolások tanulmányozása, valamint az írott források ismerete révén már eddig is sok kísérlet történt a székesegyház románkori periódusainak elkülönítésére, kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerésére.1 A 12. századi építkezéseket gyakran a kutatók egy egészként értelmezik, azonban a nagy időintervallum miatt is feltehetően több, külön építési periódust foglal magába. A háromhajós, keresztház nélküli bazilika négy sarkán kívülről csatlakozó tornyokkal és a keleti fele alatt elhelyezkedő öthajós, keresztboltozatos csarnokkriptával egyedi elrendezést mutat, több irányból érkező impulzusokat egyesít.2 A mellékhajók kiképzése belül egyenes, kívül félköríves. A kereszthajó nélküli elrendezés tekintetében tagadhatatlan a lombard építészet hatása, azonban a saroktornyok megléte német irányból érkező befolyásról tanúskodik, ahogy a kripta középső szakaszának korábban nyitott volta - kvázi kétszintes kápolna funkciója is. Salamon újrakoronázását követő tűzvész 1064-es pusztításának erejét csak gyaníthatjuk, azt azonban jogosan feltételezhetjük, hogy a király, koronázásának helyszínét nem hagyta romba dőlni, így a felújítás 1 A pécsi székesegyház kutatástörténeti összefoglalóját Id. Búzás 2013. 2 A lombard párhuzamokra Id. Búzás 2013. 17. rögtön megkezdődhetett.3 A székesegyház középkori formáját - legalább is részben - ezzel az építkezéssel alakították ki. Abban egyetért a kutatás, hogy a kripta és szentélyrész a két toronnyal egy időben készült el, bár az ÉK-i torony másodlagosan felhasznált, faragott kövekből készült alapfala az altemplom öntött szerkezetű alapfalaitól jelentősen eltér.4 Ha tekintetbe vesszük a kialakult alaprajzot, úgy tűnik, hogy az építkezések menetében az uralkodó tevékeny részt vállalhatott. Salamon házassága révén kötődött a Száli dinasztiához tartozó IV. Henrik német-római császárhoz, akinek húgát, Juditot vette el. A német-római császári kapcsolatokból merített a Pécsi székesegyház kialakítása során, amelyhez a nagyméretű kripta tartozott. A Száli dinasztia temetkezési helyét, a Speyeri dómot több mint 30 év építkezés után 1061-ben szentelték fel, ekkor már a Westwerk, a háromhajós, kereszthajós szerkezet és a szentély melletti két torony is megépült. A monumentális, 850 m2 területű kripta még 1041-ben elkészült. IV. Henrik 1090-1106 között pedig a katedrálist megnagyobbította és újjáépítette, az első periódusból csak a kripta maradt érintetlen. A templomhajót ekkor megemelték és keresztboltozattal látták el. A másik kiemelkedően nagy kriptával bíró templom az antik gyökerekkel is rendelkező kölni Szent Gereon templom. 1067/69 körül, II. Anno érseksége alatt történt a kórus és a kripta végleges kialakítása. A később szentté avatott, nagy befolyással bíró érsek 1063-1065 között a kiskorú IV. Henrik mellett a régensi tisztséget töltötte be. A 12. század közepi és a 13. század eleji átépítések már nem befolyásolták a kripta formáját, mely a Dekagon előtti templom teljes területe alá benyúlt. Hasonlóan a pécsi székesegyházhoz, DNy felé egy antik kápolna is csatlakozott a templomhoz. Úgy tűnik, hogy a pécsi székesegyház kriptájának különleges mérete nemcsak a Dijoni Szent Benignusz bencés monostor (és a későbbi Gurki dóm) kriptájával állítható párhuzamba, hanem a németországi Száli és Hohenstauf dinasztia építkezéseivel, valamint északolasz hatásokkal is - ami korban és kapcsolatokban jobban magyarázható. 3 Thuróczy Krónika, Szőnyi 1906. 17. Hasonlóképpen tűzvész miatt folyt az átépítés Esztergomban Jób érsek alatt (1188-1198). A székesfehérvári bazilika III. Béla-kori átépitéséről is tudunk. Úgy tűnik, hogy a 12. század végén az uralkodói támogatás nyomán zajló építkezések köréhez Pécs is csatlakoztatható. 4 Búzás 2013. 13.
