Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Költő László - Varga Máté: 10-11. századi sírleletek Zamárdiból
10-11. SZÁZADI SÍRLELETEK ZAMÁRDIBÓL 131 90.^iászói Árpád-kori teaotö. /1971.ápr.23./ 98.Kifosztott sírok a bánya peremén. /1973.jan.15./ 4. ábra. S/rok a Zamárdi-sáfránykerti/diászói temetőből elpusztult Lyuk-Zamárd egykori temetője, vagy annak a kis falunak, Azard-nak a temetője lehet, amelyet az igen régi írások is csak egyetlenegyszer említenek.”'9 (98. rajz - 4. ábra 2.) Az RRM Régészeti Adattárában két fényképet is találunk, ami „Árpád-kori” sírokról készült. Az egyik felirata: Zamárdi-homokbánya-téglaégető (5. ábra 1.), míg a másiké: Zamárdi-Endrédi út-homokbánya (5. ábra 2.).20 1978. június 24-én Bárdos Edith Zamárdiban járt, és felkereste Szobota István helyi lakost, aki korábban több lelőhelyet jelentett be. Az egyik ilyen lelőhely volt a téglaégetőnél lévő ún. honfoglalás kori temető. „Az eddig ismert honfoglaláskori temető, melyet 1976-ban elszántott a helybeli TSZ, az un. Pap-dűlőben van.”21 Szobota István viszont az Endrédre vezető út jobb oldalán a partfalban talált egy koponyát, hozzátapadva egy bronz lunulát (gynsz: 76/8.). Szükséges lett volna a temető azonosítása, hogy egy vagy két temetőről van-e szó,22 de későbbi terepbejárásról nem tudunk. Az előbbi lelőhely(ek)re utalnak a múzeum régészeti adattárának további adatai is. A leletbejelentő füzetre hivatkozva: „Endrédi út/Téglavető, honfoglalás kori temető, 1977/27/3.” Szintén az adattárból, egy Zamárdiból származó leleteket összeíró kéziratból, gépelve, származik egy adat: „Diászói női koponya. Középkori temetőből. Sáfránykerti diászói agyagbánya. Endrédi úti partszakasza. 1968.” A Somogy megyei régészeti topográfiához készült kérdőívekben az alábbiakat találjuk: „Endrédi út a Tsz homokbánya téglaégető, egy XVIII. sz. régi téglaégető ház romja.”- mint régi épület, és „Az endrédi út Ny-i oldala: Árpád-kori temető”-mint ahol csontvázak kerültek elő.23 1963-ban a Sáfránykerti-dűlőben kisebb kemencét találtak. A kemence a déli útpartban volt, az endrédi úti bejárattól 50 méterre. Innen nem messze egy földbe mélyített ház részletei és szemetesgödör foltja, a ke-19 Pillér 1973, 35. 20 RRM RA Itsz: 1/45/150. (Itsz: 5052), 1/45/151. (Itsz: 5053). 21 Itt valószínűleg a fentebb említett Réti földek lelőhelyre gondolt. 22 RRM RA I/45/236. (Itsz: 5103), Bárdos Edith útijelentése. 23 RRM RA 1/45/182 (Itsz: 5091), Kérdőív a somogyi régészeti topográfiához 1975, Horváth István közlése. mencével szemben pedig egy tűzgödör nyomát ismerte fel Pillér Dezső.24 Lelet nem került elő, így keltezése nehéz. Szintén talán ezen a részen volt Magyar Kálmánnak leletmentése 1970-ben, szerinte népvándorláskori telep maradványai, tűzhely és szemétgödör került elő, benne alul vonalkázott, felül hullámvonallal díszített szürke szemcsés kerámia volt, ami véleménye szerint germán népességre utal. A tűzhely gazdag volt halpikkely töredékekkel. Viszont a lelőhely anyagát a TSZ- pince építése során nagyrészt elhordták.25 A térképünkön a 3-as számmal jelzett hely (1. ábra 3.) „Egyházaszamárd”26 néven szerepel, középkori templomos helyként, településként feltüntetve, ahonnan 1968-ban egy éremlelet is előkerült. A térképen 5-ös számmal jelzett hely (1. ábra 5.) „Sáfránykert TSZ pince”27 néven rejti azt a helyet, ahol Magyar Kálmán népvándorláskorinak vélt telepnyomokat talált. A 6a számmal jelzett hely (1. ábra 6a.) „Sáfránykert-földbánya” néven ismert, mint honfoglalás kori temető. Azonban a térképen jelzett kiterjedése erősen eltúlzott. Ezen a területen belül 6b számmal jelezve található az a rész (1. ábra 6b.), ahol Költő László 2006-ban leletmentést végzett a ma is álló betonkeverő üzem helyén. Megjegyzendő, hogy a Balatonendrédre vezető út másik, tehát keleti oldalán a sáfránykerti lelőhellyel párhuzamosan húzódik a Balatonendrédhez tartozó Lapos-telek-dűlő lelőhely.28 A lelőhelyről kora Árpád-kori, késő Árpádkori és középkori településnyomokat ismerünk részben ásatásból, részben terepbejárásból.29 A térképen 7-es számmal jelölve (1. ábra 7.) a „Csibe-házi régi temető”30 néven középkori temetőt ismerünk. Míg 8-as számmal jelölve a „Díjászó-Kopaszdomb”31 lelőhely (1. ábra 8.), ami ismeretlen korú temetőként nyilvántartott. 24 Pillér 1973, 14-15. 25 RRM RA I/45/48. (Itsz: 5016). A lelőhely adatbázisban Sáfránykert TSZ pince néven szerepel, azonosítója: 49994. Magyar 1971, 55. 26 Lelőhely azonosító: 49917 27 Lelőhely azonosító: 49994 28 Lelőhely azonosító: 55294 29 Hajdú 2006, 32-34. 30 Lelőhely azonosító: 49905 31 Lelőhely azonosító: 49913
