Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 5. (Kaposvár, 2018)
Költő László - Varga Máté: 10-11. századi sírleletek Zamárdiból
132 KÖLTŐ LÁSZLÓ és VARGA MÁTÉ 5. ábra. Sírok a Zamárdi-sáfránykerti/diászói temetőből Ha megnézzük a régi térképeket, akkor azt látjuk, hogy az 1853-as kataszteri térképen a településtől délre (nyugatról keletre haladva) az Erdei-, Pusztai-, Papp-, Két Kilás-, Hosszú-dűlő nevek tűnnek fel, és utóbbi háromtól délre pedig a Sáfránykert. Ezektől pedig jóval nyugatabbra, a Kőhegytől délre találjuk a Diászó nevű részt.32 Az 1858-as kataszteri térképen a településtől délre előbb a Réti földek, majd a Csapási-dűlő, végül a Sáfránykerti-dűlő következik, viszont ezeken a térképeken a Diászó részt már a Sáfránykerttől délre jelzik.33 Egy 1847-es kéziratos térképen a településtől délre Kert allyai rét földek, majd Csapási-, és Sáfránykerti-dűlő következik, a Sáfránykerti-dűlőtől keletre pedig - ott ahol az endrédi útban van egy törés - maga a Sáfránykert, ettől délre pedig a Diászói-dűlő és a Diászói-legelő.34 Valószínű, hogy aki nem ismerte jól a területet, annak ezek a dűlőnevek összefolyhattak, főleg a 20. század második felében, amikor egyre inkább feledésbe merültek a földrajzi nevek. A fentebb felsorolt, többféle néven említett sírok és temetőtöredékek a valóságban egy temetőre vonatkoznak, amelyről a fenti adattári és szakirodalmi adatokat így foglalhatjuk össze: a Zamárdiból Balatonendrédre vezető, jelenlegi műút mellett, annak nyugati oldalán egy kora Árpád-kori temetőt bolygattak meg több ízben; erről az első adatokat az 1960-70-es évekből ismerjük. A bolygatások részben az Endrédre vezető út építésekor történtek, illetve amikor a területet agyag-, és homokbányának kezdték használni a téglaégető mi32 MOL TT Kataszteri térképek: S_78_-_188._téka_-_Zamárdi__1 -4; https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/17368/7list =eyJxdWVyeSI6ICJTWk89KFphbVx1MDBIMXJkaSkifQ (letöltés ideje: 2018. augusztus 22.) 33 MOL TT Kataszteri térképek: S_78_-_188._téka_-_Zamárdi_-_5- 34; https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/17369/?list= eyJxdWVyeSI6ICJTWk89KFphbVx1MDBIMXJkaSkifQ (letöltés ideje: 2018. augusztus 22.) 34 MÓL TT Veszprém megyei Levéltár: VeML XV 11 a T 030; https:// maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/5894/?list=eyJxdWVyeSI 6ICJaYW1cdTAwZTFyZGkifQ (letöltés ideje: 2018. augusztus 22.) att, továbbá töltésnek és építkezésekhez is hordtak el földet. A sírokat hol honfoglalás korinak, hol 11. századinak nevezik, de feltűnik az Árpád-kori és középkori meghatározás is. Az elmondások alapján a sírok sorokban voltak, találtak koporsós sírt is, előkerültek még koporsószegek, karperecek, gyűrűk, fülbevalók, pártadísz/fejdísz és Árpád-kori pénz is. A temető keleti-nyugati irányú kiterjedése nagy, akár 100 méter is lehetett, legalább 100 sírt megbolygattak/tönkretettek. A temető közelében feltehetően hasonló korú településnyomok is kerültek elő. Pillér Dezső szerint itt lehetett Lyukzamárd vagy Azard település, tőle nyugatra/északnyugatra pedig Egyházaszamárd település. A Diászó nyugati végében egy másik kisebb temető is található. A sáfránykerti temető közelében az endrédi úttól nyugatra 2006-ban egy betonkeverő üzem építését tervezték. A próbafeltárást 2006. május 22-25. között végezték el Költő László vezetésével és Bajzik Annamária közreműködésével. A lelőhely „Endrédi úti betonkeverő üzem” néven került be az adatbázisba. Azonban közvetlenül az ásatás előtt is bolygattak meg sírokat. Az elfedésre kerülő, illetve a beépíteni kívánt területet nyolc kutatóárokkal kutatták meg. A terület északkeleti sarkában sírok kerültek elő a 3. és 3b. árkokban (3-15. sír), valamint ettől délnyugati irányban a 2. kutatóárokban egy magányos sír került elő (1. sír). így összesen 14 sír, egy meghatározhatatlan korú tűzhely maradványa és egy bronzkori (mészbetétes edények népének kultúrája) objektum - benne edénytöredékek - kerültek feltárásra (6. ábra). Minden sírnak volt sírfoltja, kivéve az 5. számú gyereksírt. A foltok a felszíntől általában 75-80 centiméternyi mélységben jelentkeztek, átlagosan kb. 160 centiméter hosszúak és 37—40 centiméter szélesek, lekerekített téglalap alakúak voltak. A sírgödrök a lábak felé általában keskenyednek. A legtöbb esetben a sírgödör mérete a foltok ellenére sem volt pontosan meghatározható. A többi sírfolthoz képest a 11. sír foltja eltért: 60 centiméter széles és 230 centiméter hosszú volt. A sírok kissé
