Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Molnár István: Török-kori temetőrészlet Kaposváron
238 MOLNÁR ISTVÁN hogy az üres területen is sírok rejtőznek. Gondolhatunk a török kori rác temetőknél is előforduló (családi) sírcsoportokban való temetkezésre is,5 ami megmagyarázná a sírok közötti kisseb-nagyobb üres területeket. Sajnos egy nagyobb terület feltárásáig erre a kérdésre nem válaszolhatunk. Egymásra temetkezés nem fordul elő, a sírok nem rétegzik felül egymást. Templomra utaló jelet, tégladarabokat nem láttunk a területen. Úgy vélem biztos, hogy nem egy templomkörüli temető részletét tártuk fel. A templom nélküli domboldalon elhelyezkedő, szabálytalan sorokba rendezett, nyugat-keleti tájolású sírok igen hasonlítanak a hódoltság-kori délszláv temetőkre,6 mint látni fogjuk a leletanyag és a temetkezési szokások is erre az időszakra utalnak. Temetkezési szokások A sírok nagyjából nyugat-keleti tájolásúak ugyanakkor kisebb eltérések előfordulnak. Az egymás melletti sírok (8-9., 5-7. illetve 4-2.) tájolása elég hasonló. Három kivételével minden sírnak kissé lekerekített sarkú téglalap alakú, függőleges vagy kissé befelé tartó falú, vízszintes aljú gödre volt. Az 5. és 6. sír déli oldalán szélesebb padka volt. Az 5. sírban ráadásul a sírgödör aljában kialakított, hosszúkás, ovális, a test vonalát követő lemélyedés- ben feküdt az elhunyt, részben becsúsztatva az ívelten kifelé tartó falú déli padka alá. A padkás és padmalyos temetkezések török-kori rác temetőkben gyakoriak.7 Egy esetben igen szokatlan, talán ülő helyzetben földelték el a halottat, a többi sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű vázak voltak. A kéztartás változatosnak mondható, de egyértelműen hason, mellkason összetett kezeket nem találtunk. A3., 4., 8. sírok romboltsága miatt, az eltemetettek kéztartásáról nem tudunk semmit, az 1. sírnál a jobb, a 9.-nél a bal kar maradt meg, mindkettő nyújtva volt, ahogy a 7. sír mindkét karja is. A 2. sírban mindkét kar a medencelapáton lehetett, a 6. sír jobb keze a medencelapáton, a bal szorosan mellette, az 5.-nél a bal a medencén, a jobb szorosan mellette volt. Mellékletek Az 1., 2., 4. és 9. sírban nem volt melléklet. A leletanyag nagyobb részét bronz füles-gombok teszik ki, 3 sírban összesen 7 darabot találtunk. Mindegyik két részből áll, vékony bronzlemezből préselték a példányokat. Mivel a gombok a 14. századtól a 20. századig a viselet részei voltak, pontos datálásra nem alkalmasak.8 A 7. sírban 1 kisméretű bronz fülesgomb volt (3. és 4. tábla 5.). A nyakhoz közel, a gerinccsigolyán feküdt, a sírban biztosan nem volt több gomb. A hódoltság kori, gombbal zárt ruházatot vizsgáló Wicker Erika hangsúlyozta, hogy egy darab gombbal nehezebb ru5 Wicker 2008. 52-53. 6 Pl. Gaál 1982., Mithay 1985., Korek 1994., Lázár 1999., Wicker- Kőhegyi 2002., Gallina 2004., Wicker 2008., 7 Wicker 2008. 57-61. számos példával 8 Szabó 1938. 46., Hatházi 2004. 90., V. Székely 1987. 83. hadarabot nem lehetett biztonsággal zárni, így inget vagy könnyű textilből készült felsőruhát tarthatott, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a nyaknál lévőket csüngőként használták.9 A 8. sírban két kisméretű bronzgomb volt (3. és 4. tábla 6.). Az egyik fentebb a mellkas bal oldalán, míg a másik kissé lentebb, a jobb oldali bordák között helyezkedett el. A sír hasi és medencei részét az árok elvitte, elvileg több gomb elpusztulhatott, de valószínűbb, hogy eredetileg is csak ez a kettő volt. Wicker Erika adatgyűjtése alapján a kétgombos viselet ritkábban fordul elő, mint az egy vagy sokgombos. Nehezebb ruhát ez sem zárhatott, esetleg itt is lehet csüngő az egyik. Az Északbácskai rác-vlach temetőkben a gombokat többnyire a nyakrész jobb oldalán találták.9 10 A Dombóvár-béka- tói temetőben általában szintén egy oldalon volt a két gomb, de a 185. sírban a kisgátihoz hasonló elhelyezkedésben, két oldalt feküdtek. Talán érdemes megemlíteni, hogy itt is a bal oldali volt fentebb.11 A gombok talán valamilyen ferdén záródó ruhához tartozhattak. 4 db bronzgomb volt az 5. sírban (3. és 4. tábla 1^L). Nem voltak egyformák, 2 nagyobb bordázott és 2 kisebb sima gomb tartozott az elhunyt ruházatához. Egy nagyobb méretű, bordázott füles gomb az áll alatt volt, a második, kisméretű gomb lentebb, a csigolyák bal oldalán feküdt. A harmadik (újra nagyobb, bordázott gomb), szorosan az előző mellett az 5. gerinccsigolyán, míg a 4. (kisebb méretű, sima) füles gomb a 7-8. csigolyától közvetlenül jobbra helyezkedett el. A gombsorok mellényhez, mentéhez vagy dolmányféle tartozhattak, férfi és női sírokban is előfordulnak.12 Esetünkben érdekes, hogy mind a négy gomb viszonylag felül helyezkedik el. A gombok különbözősége miatt akár két darab két gombbal záródó ruhadarabhoz is kapcsolhatnánk őket. A 6. sírban, a jobb oldali szemüregben egy 2 cm hosszú vastű (4. tábla 7.), míg a két combcsont között, egy a hegyével a medence felé mutató kés (3. és 4. tábla 10.) volt. A kés nyéllapos, jelenlegi, letörött végével 19,8 cm (ép állapotában feltehetően 20,5-21 cm) hosszú, egyélű volt. 9,8 cm hosszú fanyelét rézszegecsekkel erősítették fel. A penge és a nyél közel egyforma hosszúságú és egyforma (1,7 és 1,9 cm) széles, köztük vékony rézlemezből készült szalag alakú veret volt. A nyéllaphoz 3 vasszeggel erősítették fel a fanyelet, amelynek végén pajzs alakú sárgaréz veret található. Az ilyen típusú díszítés gyakori a steyri késeknél, amelyek a 15-16. században széles körben elterjedtek voltak, az árusított kések jelentős részét képezték. Holl Imre nagyobb mennyiségű hasonló kést publikált Sarvalyról, valamint számos példányt gyűjtött össze a városok, monostorok, várak mellett falvakból is.13 Az ozorai várból a török megszállás időszakából is kerültek elő példányok.14 9 Wicker 2008. 124-125. 10 Wicker 2008. 125. 11 Gaál 1982. 151., 31. kép 12 Wicker 2008. 126., Mithay 1985. 186, 190-193, Lázár 1999. 308- 313., Gaál 1982. 134-136, 139, 141-150, 156-158. 13 Holl 1995. 173, 182-185. 14 Gere 2003. 72-74.