Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)

Molnár István: Török-kori temetőrészlet Kaposváron

238 MOLNÁR ISTVÁN hogy az üres területen is sírok rejtőznek. Gondolha­tunk a török kori rác temetőknél is előforduló (családi) sírcsoportokban való temetkezésre is,5 ami megma­gyarázná a sírok közötti kisseb-nagyobb üres terüle­teket. Sajnos egy nagyobb terület feltárásáig erre a kérdésre nem válaszolhatunk. Egymásra temetkezés nem fordul elő, a sírok nem rétegzik felül egymást. Templomra utaló jelet, tégla­darabokat nem láttunk a területen. Úgy vélem biztos, hogy nem egy templomkörüli temető részletét tártuk fel. A templom nélküli domboldalon elhelyezkedő, sza­bálytalan sorokba rendezett, nyugat-keleti tájolású sí­rok igen hasonlítanak a hódoltság-kori délszláv teme­tőkre,6 mint látni fogjuk a leletanyag és a temetkezési szokások is erre az időszakra utalnak. Temetkezési szokások A sírok nagyjából nyugat-keleti tájolásúak ugyanakkor kisebb eltérések előfordulnak. Az egymás melletti sírok (8-9., 5-7. illetve 4-2.) tájolása elég hasonló. Három ki­vételével minden sírnak kissé lekerekített sarkú téglalap alakú, függőleges vagy kissé befelé tartó falú, vízszintes aljú gödre volt. Az 5. és 6. sír déli oldalán szélesebb pad­ka volt. Az 5. sírban ráadásul a sírgödör aljában kialakí­tott, hosszúkás, ovális, a test vonalát követő lemélyedés- ben feküdt az elhunyt, részben becsúsztatva az ívelten kifelé tartó falú déli padka alá. A padkás és padmalyos temetkezések török-kori rác temetőkben gyakoriak.7 Egy esetben igen szokatlan, talán ülő helyzetben föl­delték el a halottat, a többi sírban háton fekvő, nyújtott helyzetű vázak voltak. A kéztartás változatosnak mond­ható, de egyértelműen hason, mellkason összetett ke­zeket nem találtunk. A3., 4., 8. sírok romboltsága miatt, az eltemetettek kéztartásáról nem tudunk semmit, az 1. sírnál a jobb, a 9.-nél a bal kar maradt meg, mindkettő nyújtva volt, ahogy a 7. sír mindkét karja is. A 2. sírban mindkét kar a medencelapáton lehetett, a 6. sír jobb keze a medencelapáton, a bal szorosan mellette, az 5.-nél a bal a medencén, a jobb szorosan mellette volt. Mellékletek Az 1., 2., 4. és 9. sírban nem volt melléklet. A leletanyag nagyobb részét bronz füles-gombok teszik ki, 3 sírban összesen 7 darabot találtunk. Mind­egyik két részből áll, vékony bronzlemezből préselték a példányokat. Mivel a gombok a 14. századtól a 20. századig a viselet részei voltak, pontos datálásra nem alkalmasak.8 A 7. sírban 1 kisméretű bronz fülesgomb volt (3. és 4. tábla 5.). A nyakhoz közel, a gerinccsigolyán fe­küdt, a sírban biztosan nem volt több gomb. A hódolt­ság kori, gombbal zárt ruházatot vizsgáló Wicker Erika hangsúlyozta, hogy egy darab gombbal nehezebb ru­5 Wicker 2008. 52-53. 6 Pl. Gaál 1982., Mithay 1985., Korek 1994., Lázár 1999., Wicker- Kőhegyi 2002., Gallina 2004., Wicker 2008., 7 Wicker 2008. 57-61. számos példával 8 Szabó 1938. 46., Hatházi 2004. 90., V. Székely 1987. 83. hadarabot nem lehetett biztonsággal zárni, így inget vagy könnyű textilből készült felsőruhát tarthatott, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a nyaknál lévőket csüngőként használták.9 A 8. sírban két kisméretű bronzgomb volt (3. és 4. tábla 6.). Az egyik fentebb a mellkas bal oldalán, míg a másik kissé lentebb, a jobb oldali bordák között helyez­kedett el. A sír hasi és medencei részét az árok elvitte, elvileg több gomb elpusztulhatott, de valószínűbb, hogy eredetileg is csak ez a kettő volt. Wicker Erika adatgyűj­tése alapján a kétgombos viselet ritkábban fordul elő, mint az egy vagy sokgombos. Nehezebb ruhát ez sem zárhatott, esetleg itt is lehet csüngő az egyik. Az Észak­bácskai rác-vlach temetőkben a gombokat többnyire a nyakrész jobb oldalán találták.9 10 A Dombóvár-béka- tói temetőben általában szintén egy oldalon volt a két gomb, de a 185. sírban a kisgátihoz hasonló elhelyez­kedésben, két oldalt feküdtek. Talán érdemes megemlí­teni, hogy itt is a bal oldali volt fentebb.11 A gombok talán valamilyen ferdén záródó ruhához tartozhattak. 4 db bronzgomb volt az 5. sírban (3. és 4. tábla 1^L). Nem voltak egyformák, 2 nagyobb bordázott és 2 kisebb sima gomb tartozott az elhunyt ruházatához. Egy nagyobb méretű, bordázott füles gomb az áll alatt volt, a második, kisméretű gomb lentebb, a csigolyák bal oldalán feküdt. A harmadik (újra nagyobb, bordá­zott gomb), szorosan az előző mellett az 5. gerinccsi­golyán, míg a 4. (kisebb méretű, sima) füles gomb a 7-8. csigolyától közvetlenül jobbra helyezkedett el. A gombsorok mellényhez, mentéhez vagy dolmányféle tartozhattak, férfi és női sírokban is előfordulnak.12 Ese­tünkben érdekes, hogy mind a négy gomb viszonylag felül helyezkedik el. A gombok különbözősége miatt akár két darab két gombbal záródó ruhadarabhoz is kapcsolhatnánk őket. A 6. sírban, a jobb oldali szemüregben egy 2 cm hosszú vastű (4. tábla 7.), míg a két combcsont között, egy a hegyével a medence felé mutató kés (3. és 4. tábla 10.) volt. A kés nyéllapos, jelenlegi, letörött végével 19,8 cm (ép állapotában feltehetően 20,5-21 cm) hosszú, egyélű volt. 9,8 cm hosszú fanyelét rézszegecsekkel erősítették fel. A penge és a nyél közel egyforma hosszúságú és egy­forma (1,7 és 1,9 cm) széles, köztük vékony rézlemezből készült szalag alakú veret volt. A nyéllaphoz 3 vasszeg­gel erősítették fel a fanyelet, amelynek végén pajzs alakú sárgaréz veret található. Az ilyen típusú díszítés gyakori a steyri késeknél, amelyek a 15-16. században széles kör­ben elterjedtek voltak, az árusított kések jelentős részét képezték. Holl Imre nagyobb mennyiségű hasonló kést publikált Sarvalyról, valamint számos példányt gyűjtött össze a városok, monostorok, várak mellett falvakból is.13 Az ozorai várból a török megszállás időszakából is kerül­tek elő példányok.14 9 Wicker 2008. 124-125. 10 Wicker 2008. 125. 11 Gaál 1982. 151., 31. kép 12 Wicker 2008. 126., Mithay 1985. 186, 190-193, Lázár 1999. 308- 313., Gaál 1982. 134-136, 139, 141-150, 156-158. 13 Holl 1995. 173, 182-185. 14 Gere 2003. 72-74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom