Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
GÖLLE, KISGYALÁN, FONÓ ÉS BÜSSÜ TELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETE A 20. SZÁZADBAN 299 A II. világháborút követő darabok: a címek sokat sejtető, egyszavas, beszédes címek. Földindulás. Szakadék, Virradat. A három cím azt sugallja mintha összetartoznának. Kodolányi János: Földindulás, ezt Fonóban 1945-ben adták elő. A két világháború között játszódik a gazdasági válság közepette, az akkortájt falvainkban „dívó egykézés’’ adja a mű alapgondolatát, ezáltal aktualitást nyerve. 1939-ben magyar játékfilm is készült a műből. Szabó Pál: Szakadék 1955-ban vitték színre Fonóban. „Egy feltörekvő paraszt a hőse: ahogyan az a gyermekkor, a háború, majd a forradalom viszontagságain átvergődve felnő s nagy próbák és küzdelmek árán eljut önmagáig. Itt ér véget a regény, ahol a megtalált élet kezdődik. A tárgy maga régi és irodalmilag sem éppen érintetlen: a szakadék, előre sejthetőleg, a falu népe és a falu intelligenciája között fog fölmeredni; igen, a háború és a forradalom után - a regény legvégén - tátong föl hirtelen egész váratlanul, mint ahogyan a szakadékok hasadni szoktak.”67 Virradat címmel igen sok mű látott napvilágot, igen sok szerzőt megihletett ez a pozitívumot sejtető cím. „Az Erdei kápolna csodáját Taszárra mentünk át megnézni, akkor határoztuk el, hogy ezt „magunk is megcsináljuk.”68A fiatalság „helyből való kimozdulása,” a mások kultúrmunkájának megismerése formálta-bő- vítette az ifjúság világról alkotott képét, esetenként növelte önbizalmukat. A színdarabok célt adtak a hosszú téli esték hasznos eltöltésére. Együtt tanulták be a közösség számára pihenésre, szórakozásra lehetőséget adó színdarabokat. „Angyal tanító néni rendezett, sok színdarabot játszatott. Sok ének volt a darabokban, sokat énekeltünk. Minden télen összegyűltünk, 10- 15-ször próbáltunk el egy darabot." Ezek a darabok sokszor párhuzamosan futottak az egymás szomszédságában lévő községekben. Arra is volt példa, hogy a kaposvári Csiky Gergely Színházban is műsorra tűzték az egyidejűleg Fonóban játszott darabot. El is mentek a fiatalok Bródy Sándor A tanítónő című színmüvét megtekinteni a színházba. Azt a következtetést vonták le, hogy ők sokkal lelkesebben játsszák a darabot, nem olyan unottan, mint a színészek. A hivatásukat gyakorlók mentségére szóljon, hogy sokadszorra előadva már csökken a lelkesedés.’’69 A legnagyobb visszhangot ez a darab keltette. Fonóban szinte mindenki megemlékezett róla, díjat is kapott elismerésül. „A Kalmár család nagyon sokat áldozott a faluért. Mindent elkövettek, hogy Fonó kibontakozzon, Fonót felemelni volt a cél. Gyalánban is lejátszottuk a Tanítónőt.”70 A tanítónőt a Kalmár házaspár tanította be. Tanítónő a két egymást követő szereposztásban Tót Fonai Györgyné (Kálmán Magdolna), majd Kalmár Magdolna volt. „Összetartó volt a Fonai falu, Búcsú után, egész tavaszig szinte minden hónapban játszottunk színművet. Szeretettel köszöntjük a mi ünnepünk vendégeit a Kultúrban, hangzott el műsorkezdéskor. Elegánsnak kellett lenni. 67 Szakadék - Kultúra - 1939. július - Huszadik Század www.huszadikszazad.hu/kultura/szakadek 68 Pintér Gyuiáné Zóka Mária (1925-2010, Fonó) szives közlése. 69 Lanszkiné Széles G. 2013: 170. 70 BrázAndrásné Bertalan Eszter (1935, Kaposvár) szíves közlése. 1954-ben Böhönyében játszottuk. Jól összeválogatott csapat volt. Seregszemlére jártunk, 2 hét alatt meg kellett tanulni a darabot. Nagyon nagy sikerünk volt nyáron, kirándultunk a bevételből. Mindenki szinte az egész falu részt vett az előadásokon, sok virágcsokrot is kaptunk. A Kalmár házaspár a színdarabokon kívül is foglalkozott mindenkivel, törődtek velünk, azt is megkérdezték, nap mint nap: Magdi milyen napja volt ma? Összehangolták, kire milyen szerep illik.”71 Operett, zenés mesejáték: 1950-60-as évek darabja. Szirmai-Emőd: Mézeskalács. Ezt a színdarabot is a Kalmár házaspár tanította be, lányuk Kalmár Magdolna így emlékezett vissza: „Versengés volt a két település között, egy évben játszottuk a Mézeskalácsot Büssüvel, Ők is eljöttek ide. Télen a szüleim 1-2 napra felmentek Budapestre színházba. Bánki Zsuzsa játszotta a Tanítónőt. Nagy hatással volt Édesanyámra, sírás nélkül nem állta meg az előadást. Ekkor elhatározták, hogy ők is megrendezik ezt a darabot. Amikor nem kellett Pestre menni a ruhákért, Dodó varrta a ruhákat. Az 1960-as években, jól szervezett színi adottságok, egész estét betöltő programok voltak Fonóban. A vásári élmény közvetlen volt a Mézeskalácshoz, kalapos mester volt Nagyapám, így a példákat az életből merítették. Elvitték többször is a darabokat más községekbe. Édesapám Gyalánba ment legszívesebben.” „Nagyobb helyre tudnánk menni, de kedvesebbre nem.” - mondta szülőfalujáról Kalmár Sándor. „Hónapok mentek rá a próbákra, ez volt a szórakozásunk. Kézbe tartották a gyerekeket, a próba héttől-tízig tartott. Zenei betétek megtanulása sem volt könnyű. Édesapám a dalokat tanította. A Mézeskalácsban a főbb szerepek: Fonai Erzsébet: királynő, Örzse: Cséplő Márta, csizmadia: Juhász János. „Munkamegosztás” volt. Sokat adtak arra, hogyha nem beszélnek akkor is játszanak, arcjátékot. A szövegkönyvek ronggyá lettek szakítva mire betanulták.”72 Móricz Zsigmond: Sári bíró 1952 vígjáték, amelyből 1943-ban készült film. Mint a cím sejteti ez a színmű is egy faluközösségben játszódik, és egy faluközösségnek történik az eljátszása. Azonban ez már nem csupán egy kedélyes népszínmű, amiket az 1920-30 közötti években adtak elő. Itt már a könnyedségen túl társadalombírálattal is találkozunk, a valóság egyre jobban szerepet kap a művekben. A cselekmény a bíró választás körül bonyolódik. Gárdonyi Géza: A bor című darabja 1954-ben került színre Fonóban,73 Kisgyalánban pedig az 1980-as években. Politikai, aktuális, sorskérdésekkel foglalkozó darabok: Az életmódváltás problémájával foglalkozik Gal- góczi Erzsébet: Aknamező (16. ábra) című müve. A darab akkor került bemutatásra Fonóban mikor már lecsitultak a kedélyek a téeszesítésekkel kapcsolatban. 71 Tót Fonai Györgyné Kálmán Magdolna szíves közlése. 72 Kalmár Magdolna szíves közlése. 73 Bráz Andrásné szíves közlése.
