Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
300 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 16. ábra. Gatgóczi Erzsébet: Aknamező című színdarabjának jelenete (rendező: Kalmár Sándor, 1977) „A szerző bemutatja a paraszti világot, a parasztság problémáit, lelki vívódásait, konfliktusait családon belül és a környezettel. Árnyalt ábrázolás, finom lélekrajz jellemzi, az eseményeket alakító paraszti érzés- és gondolatvilágnak, életmódnak a feltárása. (...) Tanúi lehetünk, hogyan ragaszkodik a parasztság a maga földtulajdonához a kollektivizálással szemben. Különösen az idősebb generáció nem tud változtatni attitűdjén, de a fiatalok is csak nehezen. Az Aknamező ben özvegy Török Jánosné gyilkosságot kísérel meg fián, mert az belépett a téeszbe.”74 A termelőszövetkezetek fennállása alatt, a tagokat rendszeresen színházbérlettel látta el a termelőszövetkezet, természetesen oda-vissza utazást biztosítva tagjainak. Az előadások után kritikát75 is gyakoroltak az épp aktuálisan megtekintett darabról a tejcsarnokba menet, vagy épp mezei munka közben, egymást is megbírálták például ha elaludt valaki a nehéz napi fizikai munka után a színházban. Azonban mindig várta a tagság ezeket az alkalmakat, kellemes kikapcsolódást nyújtott, valamint csinosan fel lehetett öltözni az előadás tiszteletére, most is megemlékeztek róla, hogy ki milyen ruhát viselt egy-egy előadás alkalmával. Egy szintén szállóigeként megmaradt történet, egy baranya megyei faluból Pécsre történő színház látogatását örökíti meg. A Bánk Bánt játszották, azonban a tsz tagok nem érkeztek meg az előadás kezdetére, és amikor odaértek Bánk bán épp azt a kérdést tette fel a színen: Honnan jöttök parasztok? Mire a válasz: „Somberekből csak lerobbant a buszunk!” 74 Mogyorósi László tanulmánya - BárkaOnline www.barkaonline.huAarca/2159-mogyorosi-laszlo-tanulmanya 75 Kritika alkalmával a pozitívumokon kívül, elhangzott a ripacs szó is. Az 1980-as évek után már egyre ritkábban kerültek színpadra darabok. Az általános iskolát befejezők ekkor még inkább tovább tanultak, vagy már az utazással járó kötött munkaidő is kevésbé tette lehetővé a próbákat, a televízió térhódítása is rossz irányba vitte el a színvonalas időtöltés lehetőségét. Kórustörténet Ezek a szomszédos községek Kisgyalán, Fonó, Büssü férfikórust is alapítottak. Büssü volt az alapító, a kórus nevét Kisgyalán adta és persze tagokat is, a legtöbb kórus tagot majd a kórusvezetőt is pedig Fonó adta. így együtt: „A színdarabokban is érvényre juthattak a szép hangú szereplők, akik kórust alapítva Országos Hírnévre is szert tettek „A kisgyaláni »Petőfi« Mg. Termelőszövetkezet férfikórusa (17. ábra) 1968-ban alakult. Tagjai többsége a termelőszövetkezet fizikai dolgozója, köztük traktoros, állatgondozó, szerelő, gépkocsivezető stb. és vezetésben dolgozó egyaránt megtalálható. Akiket nem fáraszt a heti két próba, lelkesít a dal szeretete, a kultúra terjesztése. Műsoraikban népdalok, Kodály-, Mozart-, Bárdos-művek szerepelnek.”76 A 9. országos minősítő hangverseny 1984. május 5-i eredményének méltatása így hangzik: „Az időbeli sorrend helyett hadd kezdjük az ismertetést a »meglepetéscsapattal«, a Nagy Endre által nagy tudatossággal irányított kisgyaláni férfikarral, mely - figyelem! - a legmagasabb minősítést, a fesztiválfokozatot szerezte 76 Az énekkarra vonatkozó dokumentumokat Papp Ferenc volt kórustag (1947, Fonó) bocsájtotta rendelkezésre, ezekből következnek a továbbiakban idézetek.
