Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Purger J. Jenő: Adatok Somogy megye kisemlős fajainak elterjedéséhez, gyöngybagoly köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 91-108 Kaposvár, 2016 Adatok Somogy megye kisemlős faunájának ismeretéhez, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENŐ Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., e-mail: purger@gamma.ttk.pte.hu Purger J. J.: Data to the knowledge of small mammal fauna of Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis. Abstract: Pellets were collected between 1995 and 2016, from 53 localities (investigated area: XL89, XL99, YL08, YL09, XM52, XM61, XM62, XM70, XM72, XM74, XM80, XM81, XM82, XM83, XM84, XM90, XM91, XM93, XM95, YM02, YM03, YM12, YM13, YM14, YM22, YM23, YM24 and BS73, according to 10x10 km UTM grids). In a total of 5164 Barn Owl pellets 14360 prey remnants were found. In the diet of Barn Owls small mammals dominated (98.6%). From the prey items the presence of 27 mammal species (Croci- dura leucodon, C. suaveolens, Sorex araneus, S. minutus, Neomys anomalus, N. fodiens, Talpa europaea, Eptesi- cus serotinus, Nyctalus leisleri, N. noctula, Myotis myotis, Muscardinus avellanarius, Microtus agrestis, M. arvalis, M. subterraneus, Arvicola amphibius, Myodes glareolus, Apo- demus agrarius, A. flavicollis, A. sylvaticus, A. uralensis, Micromys minutus, Mus musculus, M. spicilegus, Rattus norvegicus, R. rattus, Mustela nivalis) was confirmed. Remnants of birds, amphibians and insects made up only 1.4% of total prey. Keywords: diet, distribution, Soricomorpha, Chiroptera, Rodentia, Weasel Bevezetés Somogy megye emlősfaunájáról gazdag ismeret- anyaggal rendelkezünk, amihez nagyban hozzájárultak a megye területén mintegy két és fél évtizede folyó szisz- tematikus kisemlős felmérések eredményei (Lanszki & Purger 2001, Bihari et al. 2007). Ezek a felmérések részben indirekt módon, gyöngybagoly (Tyto alba) köpetek begyűjtésével és vizsgálatával történtek. A gyöngybaglyok elsősorban kisemlősöket (< 200 g) zsákmányolnak (Bunn et al. 1982, GonzAlez-Fischer et al. 2011), az elfogyasztott állatok emészthetetlen részeit, hosszúkás gombóc alakú köpetek formájában visszaöklendezik költő és pihenőhelyeiken (Mikkola 1983, März 2011). A köpetek szétszedése során előkerülő csontmaradványok alapján meghatározott kisemlősök faj- és egyed- szám összetételéből következtethetünk a gyöngybaglyok vadászterületeinek kisemlős faunájára (Taylor 1994), így e módszer segítségével rengeteg adat gyűjthető. A felmérések Somogy megye teljes területére kiterjedtek és az eddig feldolgozott, több mint 22 ezer köpetből kimutatott kisemlősök egyedszáma meghaladta a 65 ezret (Purger 1996, 1997, 1998, 2002, 2004, 2005, 2008, 2013, 2014a, 2014b). A munkát akár befejezettnek is tekinthetnénk, de a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány felajánlotta a korábban gyűjtött köpetmintáit és időközben néhány lelőhelyről újabb mintákat is begyűjtöttünk. Abban a reményben, hogy Somogy megye kisemlős faunájának ismereteit további adatokkal gazdagítsuk, célunk az volt, hogy a begyűjtött több mint 5000 gyöngybagoly köpetet feldolgozzuk, és az eredményeket közzétegyük. Anyag és módszerek A faunisztikai (biotikai) adatok összevethetőségének lehetősége érdekében (Dévai et al. 1997), Somogy megyében korábban a bagolyköpet gyűjtések, azaz a kisemlős fauna felmérések 10x10 km-es UTM rendszerű hálótérképek alapján (Miskolczi et al. 1997), az egyes négyzeteknek megfelelő területeken folytak. így a jelen dolgozatban bemutatott eredmények is e rendszert követik. A köpetek zöme másfél évtizeddel ezelőtti gyűjtések eredménye, de van néhány korábbi és néhány egészen új mintánk is. Összesen 28 UTM négyzet (XL89, XL99, YL08, YL09, XM52, XM61, XM62, XM70, XM72, XM74, XM80, XM81, XM82, XM83, XM84, XM90, XM91, XM93, XM95, YM02, YM03, YM12, YM13, YM14, YM22, YM23, YM24, BS73) által lefedett területen (1. ábra), 53 lelőhelyen folytak gyűjtések (1 a-i. táblázat). Egyes lelőhelyekről több minta is származik, így összesen 106 minta, azaz 5164 köpet lett feldolgozva (1a-i. táblázat). A vizsgált terület bejárását, valamint a köpetek gyűjtését Fenyősi László (FL), Horváth Zoltán (HZ), Mezei Ervin (ME), Pintér András (PA), Purger J. Jenő (PJJ), Sipter Csa- nád (SCs) és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány (GyA) munkatársai végezték (1 a-i. táblázat). Néhány esetben a lelőhelyek precíz megnevezése gondot okozott, mint pl. Csokonyavisonta esetében. Ez a település Erdőcsokonya (délen) és Somogyvisonta (északon) egyesítésével jött létre, így két református (ref. temp.) és római katolikus (kát. temp.) temploma van. Annak érdekében, hogy pontosan feltüntessük, hogy melyik templomból származik a mintánk, a helységnév „Csokonya”, vagy ,,-visonta” részét aláhúztuk (1c., 1d. táblázat). Csokonyavisonta és Szülök között van Békepuszta (vagy Béke-puszta), de sokszor Alexandra-puszta néven emlegetik (pl. Balogh et al. 1974). A táblázatunkban (1e. táblázat) azonban a Békepuszta elnevezés szerepel, mivel korábban is ezt a nevet használtuk (Purger 1997). A begyűjtött köpetek szétszedése során előkerülő koponyák, állkapcsok, fogak alapján az egyes emlősfajok egyedei jól elkülöníthetők egymástól, így a köpetvizsgálatok a kisemlős fauna felmérések egyik leghatékonyabb módszere (Schmidt 1967, Mikuska et al. 1979). A munka során csak az egész köpetek let-
