Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Albertini Béla: Egy Petzval-vitáról
EGY PETZVAL-VITÁRÓL 423 3. ábra. Petzval József portréja - forrás: Penrose’s Annual 1920. 84. p. utáni műmelléklet indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy az állampolgári hovátartozás kérdése, - mint erre a jogi szakirodalom is int - nem mosható össze az etnikai származás problémájával.14 Az erre vonatkozó különbségtétel a továbbiakban is fontos támpontot jelent ebben az eszmefuttatásban. Kuchinka replikája a Korrespondenzben úgy folytatódott, hogy a „cipszer megye” (Szepes vármegyéről van szó) lakosai német nemzetiségűek voltak, s Petzval apja német tanító volt, aki később Késmárkon és Lőcsén, ugyancsak a Szepességben működött.15 Ő azonban nem Szepesbéláról származott. Petzval József apja, „...Petzval Ján Fridrich, eredeti nevén Pecival Jan Kritel [volt], aki 1775. július 4-én született a lodénicei tanító, Pecival Frantisek és Rosalie nevű felesége fiaként.”16 (A Pecivál egy „beszélő név”, magyarul otthonülőt, semmittevőt, finomabban lustát jelent.) Lodénice morvaországi település Znojmo közelében. Idevágó részletes genealógiai források híján nem lenne célszerű belemenni a cseh vagy morva kérdés taglalásába, amely máig szenzitív probléma Csehországban,17 annyi mindenesetre leszögezhető, hogy Petzval József apai ágon szláv származású volt. 14 Hargitai József 2005: Jogi fogalomtár, Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, p. 83. 15 E. K[uchnika] 1920: Prof. Dr. Josef Petzvals Nationalität - i. m. 290. 16 Konkoly P. 1995: Petzval életének első húsz éve a Szepességben. - Fizikai Szemle 45: 16. 17 Hamberger J. 2000: Morva identitás, morva autonómia. In: Szlovákokról és esetiekről magyar szemmel: tanulmányok, elemzések, Pozsony, Kalligram, pp. [53]—74. Ugyanez a szlovákiai forrás közli, hogy Ján Fridrich Petzval, aki 1799-ben került tanítónak Szepesbélára, 1801-ben feleségül vette Kreutzman Zsuzsannát, akivel 1800-ban történt eljegyzésük óta élettársi kapcsolatban élt, s már volt egy házasságon kívüli gyermekük, aki rövidesen meghalt.18 Ez a forrás valamilyen okból nem tért ki a feleség személyes adataira, azonban egy másik-jubileumi alkalomból készült - magyarországi írás közli, hogy ő egy cipszer szepesbélai tanító lánya volt.19- Ehhez a Kreutzman név elég beszédes adalék. Egyértelmű tehát, hogy a Petzval-Kreutzman házasságból a Magyar Királyság területén született Petzval József etnikai szempontból cseh (morva?) és német felmenőktől származott. Kuchinka a továbbiakban felidézte, hogy Petzval „a Budapesti Egyetemre járt”; „Budapesten” volt állami alkalmazásban, majd a „Budapesti Egyetemen” volt a felső matematika professzora - ami tartalmilag mind helytálló, leszámítva azt, hogy mint az közismert, Budapestről csak az 1873-ban végbement város- egyesítés után lehet szólni. (E tekintetben Kuchnika és Teissier közös platformon voltak: a vitát kiváltó cikkében az 1873 előtti időkről szólva a cseh szerző is következetesen Budapestről írt. Ami Petzval mérnöki tanulmányait illeti, mind Teissier, mind Kuchinka közleményét annyiban kell pontosítani, hogy a számára képzettséget nyújott intézmény a Pázmány Péter által alapított, majd 1777-ben Budára helyezett Tudomány- egyetem keretei között működött.20 Figyelmet érdemel, hogy bár Kuchinka tételesen nem használta a „osztrák” jelzőt, cikkében keveredett a német és az osztrák fogalom. A továbbiakban ugyanis arról értekezett, hogy akik az Osztrák-Magyar Monarchiában állami szolgálatba - így egyetemi állásba- kerültek, kiléptek „korábbi hazájuk kötelékéből”, így tett Petzval József is, aki húszévi bécsi tartózkodás után elnyerte az állampolgársági jogot (eredetiben: Heimatsrecht) - s erről Teisslemek mint az egykori Monarchia polgárának tudni kellene.21 Megjegyzést érdemel, hogy Kuchinka erről a részkérdésről írva 18 Konkoly P. 1995: u. o. 19 Rezsabek Nándor 2009: Kétszáz esztendeje született Petzval Otto. - Evangélikus Élet 74: 6. - a cikk Petzval Ottóról, Petzval József becséről szólt, aki mérnökként műszaki és természettudományi területen vált hírnevessé.- Megjegyzést érdemel, hogy Teißler írásának adatai megtalálhatók Seress János fentebb idézett munkájában is - Seress 59. az erre reagáló Kuchinka cikk viszont nem. Kuchinka fotográfiai Íróként egyébként nem volt ismeretlen Seress számára, erre bizonyság, hogy bibliográfiájában egy későbbi, a Petzval-objektivvel kapcsolatos cikkkének adatait - éppen a Photographische Korres- pondenzből - meg is adta (Seress 56.). A vitacikk bibliográfiai meg- idézésének hiánya Seressnél Így feltehetőleg abból adódott, hogy az egyébként igen alapos irodalomkutatást végzett szerző annak idején az E. K. szignó mögött nem ismerte fel Kuchinkát. Különös, hogy Seressről, akitől a mai napig a legalaposabb Petzval életrajzot ismerjük, a jelen pillanatig semmi közelebbit nem tudunk. Ha azonos lenne az 1920-ban Sátoraljaújhelyen született Seress János egykori közszereplővel, az a magyar fotótörténetírás története számára újabb kérdéseket indukálna. 20 Németh József 1999: A technika és mérnökség magyarországi története (Mérnökszerepek és ipartörténeti korszakváltások), Budapest, Műegyetemi Kiadó, p. 82. 21 Kuchinka 1920: i. m. 291.
