Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Szeles Gabriella: Cséplő József és Fekete István levelezése. Forrásközlés
354 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 3. ábra. A Kis-Balaton Diás-szigetéről a nádtengeren keresztül, a távolban Vörs templomtornya látható zásokat - világrengető változásokat a magatartást, nemcsak - persze elsősorban - vadászi és vadászati tekintetben - hanem a humánum változhatatlan szempontjából is."'7 A következő naplóbejegyzés is Széchenyi Zsigmondhoz kötődik. Egy rádióinterjú kapcsán Fekete István politikáról alkotott véleményéről szerezhetünk tudomást. 1968. szeptember 4. „Irányítani és „szocialista szemszögölni’’ azonban nem hagyom magam. Ilyen beállítású műsorban én semmi szerepet nem tudok és nem is akarok vállalniW"'8 „Fekete István kívül maradt e politikai-társadalmi gyürkőzéseken, egyénisége és írói útja egyaránt másfelé viszik."'9 Fekete István ugyanúgy nem kívánt egyik rendszer politikájába sem belefolyni, mint ahogy Cséplő József sem. „Politikával nem foglalkozott sohasem, de a somogyi lankák szeretete meghatározták az érzelmeit és kijelölték a témáit."17 18 19 20 Cséplő József az 1989-es rendszerváltást követően is kimaradt a politizálásból (bár hívta az egyik párt tagjai sorába, mivel tudták, hogy a termelőszövetkezetbe sem lépett be). Számára is a humánum és a munka volt az elsődleges. Cséplő József mindenkiben csak a jót feltételezte, mértéktartó, külső megjelenésében mindvégig egyenes tartású ember volt. „ Jelszava, kimondatlanul is az „Ora et labora!” (Imádkozz és dolgozz!) volt. Nagy lélek volt, mindenkihez szeretettel, jóindulattal fordult, befogadott mindenkit”. - Emlékezett vissza Szalai Jeremiás címzetes prépost, göllei lelkipásztor 2016 júliusában. Közös jellemvonásuk volt mély vallásosságuk is. Cséplő József minden vasárnap részt vett Fonóban a szentmisén, baloldalt az orgona mellett foglalt helyet. 17 Ifj. Fekete I. 2004: 209. 18 Ifj. Fekete I. 2004: 214. 19 Valló L. 1986: 158. 20 Somogyi Hírlap 2000. november 28. XI. évf. 278. szám. 3. p Kivételt képezett a szőlőszemzés napja, amikor a szőlőhegyen éjszaka is fűteni kellett az oltványok számára. A taszári hegyről szombat délutánonként jött visz- sza Fonóba, a faluban mindenki számára ismerősen zörgött a lovas szekere. Mindaddig így közlekedett „amíg el nem aggott a rúd mellől a szürke ló”. Később ezt az utat már autóval tette meg, balesete után pedig fia hozta-vitte. Ahogy beérünk Fonóba egy nagy kanyart követően, rögtön az első ház udvarán egy kereszt látványa tárul elénk, majd a következő udvarban úgyszintén. E két kereszt állít emléket a betegségben és háborúban elhunyt családtagoknak. „Amikor Jóska bácsi megérkezett Fonóba, soha nem mulasztotta volna el, hogy tisztelettudóan kalapot ne emeljen mindkét kereszt előtt”. - Emlékezik vissza Nyerges Péter, Fonó polgármestere. A téma és nem a kronológia alapján idézem ide Fekete István itt bemutatásra kerülő 10. levelét, amiben utal a Kis-Balatonra. Mikor huzamosabb kutató munkája során itt tartózkodott, vasárnaponként maga is begyalogolt Vörsre, a szentmisére a nádason át. (3. ábra)21 „A Diós-szigeten lévő, jelenleg Fekete István Emlékhelyként ismert egykori kutatóház és Vörs távolsága légvonalban 4 km-re tehető. Az akkoriban még lecsapolt állapotban lévő Kis-Balatonon gyalogszerrel vágott keresztül” - mondta el Fejes Éva a Balaton-felvidéki Nemzeti Park öko-turisztikai referense. Aki csak kicsit is ismeri az író világról alkotott felfogását, azt szükségtelen győzködni Fekete István mély vallásosságáról. Cséplő József személye volt tehát az egyik kapocs Somoggyal, a szülőfölddel, az idősödő Fekete István számára, és ebben a kapocsban Jóska bácsi szeretetteljes őszinte törődését Fekete István kitűnő emberis21 A vörsi templomot a nádason át Lanszki Péter fényképezte.
