Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
326 GÁSPÁR FERENC f. ) A kórház bővítését, a férőhelyek számának növelését javasolja g. ) Kérelem iratsokszorosító beszerzésére, mert a Helytartótanács állandóan növeli az adminisztrációt. Indok: mentesülés a sok másolás alól.76 Az orvosi könyvtár Wehle a kolerajárvány leküzdése és a körorvosi rendszer kialakítása során megismerhette a megyében dolgozó egészségügyi személyzetet. Feltehetően észlelhette a területi széttagoltságból adódó kapcsolat- tartási nehézséget, az elszigetelődést, ezért 1856-ban előterjesztést nyújt be a soproni kerületi egészségügyi osztályhoz, annak engedélyezését kérve, hogy Somogy vármegye összes orvosa részére együttes értekezletet tarthasson. Elfogadhatatlan számára, hogy csak a főorvos ismerje a gyógyító hálózat tagjait, szükségesnek tartja az azok közötti személyes, szakmai-emberi kapcsolattartás meglétét. Ezzel egyidejűleg tájékozódási szándékkal megyei körkérdést bocsát ki, nyilatkozzanak, hogy engedélyezés esetén akarnak-e orvosi társaság tagjai lenni.77,78 Nincs adatunk arról, mekkora volt a csatlakozási hajlandóság, de nem sokkal a gondolat megszületését követen a hangsúly a szakmai továbbképzésre helyeződik, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az orvostudomány legfrissebb eredményeinek ismeretét biztosítani képes könyvtár megléte, illetve annak rendszeres használata. Az alapokat Wehle megyébe érkezését megelőzően Csorba már lerakta, aki a megyéből való távozásakor, 1851-ben az akkor már két éve zárva tartó vármegyei könyvtár részére 264; egy leendő orvosi könyvtár alapjául 137 kötet orvosi; a csurgói református gimnáziumnak 64 klasszikus művet adományozott.79 A kezdeményezés jelentőségére utal, hogy arról egy országos lap, a Vasárnapi Újság is tudósít: „Somogy megyében Dr. Wehle Ferdinánd egy orvosi könyvtár felállításán munkálkodik. Helyisége a kaposvári megyeházban fogna lenni. A részvevők évenkint 5 pftot fizetnének, s a könyvtárt szabadon használhatnák. Az érdemes Wehle úr dicséretes fáradozásainak sikeréről nemcsak nem kétkedünk, sőt biztosan 76 Jelentés a kaposvári kórház működéséről. Melléklet. Iktatószám nélküli dokumentumtöredék. BMKGY.11 doboz. 77 Gracza, T.: 2008, 4. „A magyarországi orvostársasági élet kétféle: egyrészt tudományos, másrészt érdekvédelmi formában szerveződött. A vidéken sorra alakuló orvostársaságok általában mindkét feladat ellátását célul tűzték ki. Példának említhetjük az erdélyi (1833), a temesvári (1838), a nyitrai (1839), a miskolci (1839) orvosegyesületet. Jó néhányuk - a nyitrai, a szatmári, a temesvári - a Wachtel Dávid (1802-1878) által 1839. július 14- én az Orvosi Tárban közzétett felhívás és alapszabály-tervezet kapcsán jött létre. A szabadságharc leverése egyben a magyar orvosegyesületi élet első fejezetének záró dátumává is vált.” 78 Kapronozay, K.:1966, 161-183 A szabadságharcot követően az orvosi közügyek, az orvosi érdekvédelem megnyilvánulásának első tere az 1857. június 4-én útjára induló Orvosi Hetilap volt. Wehle érdeme, hogy az elsők között „érzett rá" az enyhülésre, és kész volt cselekedni az adott körülmények engedte keretek között. Ennek jelentőségét kiemeli, hogy ekkor még a magyar orvosok és természetvizsgálók évenkénti vándorgyűlései is (egészen 1863-ig) szüneteltek. 79 Bodosi, M -Gyarmati B.: 118. reméljük, hogy ez adott példát más megyékben is utánozni fogják.80 Elkészíti a könyvtár működési szabályzatának tervét,81 amelyet - a csatlakozásra szóló felhívással és a már meglévő könyvek listájával együtt - a főszolgabíró útján valamennyi kerületi jegyzőség- nek kiküldet: írásbeli visszaigazolást várva minden érintettől a felhívás megismeréséről. Gyűjteményünkben számos támogató visszajelzést őrzünk. Felajánlja, hogy a soproni Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn és az Orvosi Hetilap előfizetését magára vállalja, ezeken túlmenően további külföldi folyóiratok megrendelésére (anyagi lehetőségeik szerint) javaslatot kér. A szükséges engedélyek 1856 őszére megérkeznek, és - Bodosi adatai alapján - 82 szerző 152 kötetnyi állományával megnyílhat az Orvosok és Gyógyszerészek Könyvtára. Bergel József Kaposvár 40 év óta című 1877-ben megjelent munkájában írja: „a legjobb műveket, felületes ellenőrzés folytán vagy megcsonkítva, vagy egyáltalán nem adták vissza, úgyhogy főleg Wehli [sic!] halála után az egész intézmény összement, s annak használhatatlan anyagai a mostani főorvosnál vannak”82 (aki a megállapítás keletkezésének időpontjában Szigeti-Gyula János). Bergel nem túlzott, mert az 1860-ban keletkezett kórházi leltárban mindössze 36 (!) meglévő könyv található. Egy a Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményben fellelt tételes lista szerint a Kaposvári Gimnázium tanári könyvtárában az 1890- ben felvett leltárjegyzékben 44 olyan mű szerepel, amely korábban bizonyíthatóan a Somogy megyei Orvosok és Gyógyszerészek Könyvtára tulajdona volt.83 Összehasonlításul: a budapesti Rókus-kórház 1834- ben készült leltárában 691 mű található, latin és német nyelven. Az is a tényékhez tartozik, hogy közöttük magyar orvosi mű mindössze hét volt.84 Az első körorvosi hálózat kiépítése Somogybán Wehle egyik maradandó érdeme, hogy létrehozta a megyében az első körorvosi hálózatot. Ez az alkotása megyei főorvosi tevékenységéhez kapcsolódik, ezért- jelentőségének megfelelően - önálló tanulmányban ismertetjük azt.85 III. A nyilvános közkórház (1860-1870 között) Töltényi János Wehle halálát (1860. április 14.) követően - 1860. május 5-én, ideiglenes jelleggel -Töltényit megbízták a kórházi „elsőorvosi” feladatainak ellátásával, amit nagyon jól felhasznált arra, hogy kórházvezetői szerepét erősítse. Ennek során: 80 Vasárnapi Újság, 1856. március 30 81 A gyűjteményünkben kézírásban, német nyelven található fogalmazvány (Gründung. Die Bibliothek der Somogyer Arzte) BMKGY.11. doboz 82 Bergel, J. 1877, 41. 83 BMKGY.11. doboz 84 Dóka K.:1982, 148 85 Gáspár, F.: 2013, 33-49
