Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Gáspár Ferenc: Megtalált évek: a kaposvári kórház története 1849–1870 között
MEGTALÁLT ÉVEK: A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ TÖRTÉNETE 1849-1870 KÖZÖTT 325 Elkészíti a kórházi szabályzatot, amely a kórház működtetését, az alkalmazottak feladatait meghatározó első szabályozás.67 1855-ben a kórházi bizottság és Tallián Lázár esperes, kórházi gondnok támogatásával kéri a megyefőnököt, hogy a Wágner halálával megüresedett kórházi másodorvosi állást ismét betölthesse. Engedélyt kapott, hogy az általa javasolt Huber Mihályt kisegítő sebészként, 1856. január 15-én egyelőre hat hónapos próbaidőre kórházi állományba vegye, majd annak alapján 1856. július 19-én véglegesíthesse.68 Jó döntést hozott, mert ezt követően Huber 34 évig a kórház alkalmazottja maradt. Érdekes és indokait tekintve feltáratlan esemény, hogy a helyi járásorvos halálát követően Wehle Csurgóra küldi Töltényit, aki vonakodik az állást betölteni, de végül is késedelmesen, 1856. február 14-én elfoglalja azt. Rövid ideig marad, mert a következő év július 2-án, a körorvosi hálózat kialakítása során - ugyancsak Wehle javaslatára - kinevezik Kaposvárra városi orvosnak, egyúttal a „kiskórház” felügyeletével is megbízzák.69 A kórházban ápolt betegek létszámával kapcsolatos adataink ellentmondásosak, közlésüktől el kell tekinteni.70 Wehle még megéri a kórház nyilvános közkórházzá minősítését, „orvosi és sebészi” osztállyal, 36 ággyal, 4 elmekóros felvételi lehetőségével. Hosszú betegeskedése alatt a helyettesítését Huber és Töltényi látták el, de az irányítás Töltényi kezében volt, aki városi orvosi munkái mellett ellátta a megyei főorvosi és a kórházorvosi feladatokat is. Az engedélyezett létszám egy-egy első és másodorvos, egy pénztáros, két férfi és egy női ápoló, egy házmester. Az étkezést szerződésbe adták, a mosást a házmester felesége vállalta.71 A Wehle halálakor (1860. április 14.) kiadott gyász- jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy ő az első, akinek kórházigazgatói titulusát a hatósági orvosi tisztségével azonos értékűnek lehet tekinteni: „Director des allgemeinen Krankenhauses zu Kaposvár”. Az elődei által korábban aláírt dokumentumokon nem találkozunk a „Spittaldirector” jelzéssel, ezt csak Wehle kezdte alkalmazni. 67 Wehle kézírásával, eredetiben német nyelven. BMKGY.14. doboz. A Függelékben kerül bemutatásra: 3./ számú dokumentum. Köszönöm Nagy-Tóth Mária főmúzeológusnak (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Kaposvár) az idézett, valamint számos további dokumentum kiolvasásához és a fordításhoz nyújtott segítségét. 68 Huber Mihály (1825-1890) a grazi egyetemen szerzett sebészszülész mesteri oklevelet, később Bécsújhelyen katonaorvosi képesítést. 1852-ben katonaorvosként került Kaposvárra. Itt megnősül, majd ezt követően kilép a hadseregből, és a városban borbély-sebészként működik. Mfi. 1856/3317., 5193/1586. BMKGY 14. doboz 69 A „kiskórház" orvosi teendőit 1846-tól Bergel József látta el. Felmentése: 1242/1857. október 10. 70 Töltényi, Bodosi és a Csánki Dezső szerkesztette Magyarország- monográfia „Somogy vármegye" kötetében Szaplonczay Manó megyei tiszti főorvos is közöl kimutatásokat. 71 Néhány „főzőasszonyi" ár: egy csésze tej 8 krajcár, egy tál leves 6 krajcár, a tésztás étel 10 krajcár, közönséges étel (főzelék) hússal 18 krajcár. A vállalási árak értelmezéséhez szükségesnek tartom az etalonnak tekinthető korabeli vásárlóérték bemutatását: 1 mázsa búza ára 1851-1860 között átlagban 9 forint 27 krajcár körül mozgott. Az élelmezési szerződés: 5193/1586. BMKGY. 14. doboz. A kórház történetének első évtizedeit Szigeti Gyula János kinevezéséig (1870) végigkíséri az ágyak számának bizonytalansága, amelyről a fellelhető források is ellentmondó adatokat tartalmaznak. Példaként megemlítjük, hogy ezen a téren a központi kiadványok sem nyújtanak megnyugtató megoldást. Linzbauer Xaver Ferenc a Codex sanitario-medicinalis Hungariae-ban a kaposvári kórház ágyainak számát (1859-ben) harmincban adja meg. Grósz Lipót tíz évvel később kiadott könyvében ugyanez már százra növekszik.72 Wehle, a kórházigazgató A következőkben összefoglaljuk Wehle Ferdinánd kórház-igazgatói működésének a Bodosi Mihály Kórháztörténeti Gyűjteményben fellelhető dokumentumait.73 a. ) A kórház részére szükséges sebészeti műszerek beszerzésére javaslatot készít, részletes felsorolással, darabszám és típus szerint (a lista hetven tételt tartalmaz). b. ) A kádfürdők mellett zuhanyozót kíván beszerezni és felállítani („mert ez a korszerű”), intézkedik a megrendeléséről. c. ) Tervezi apáca ápolónők letelepítését. Tárgyalásokat kezd a grazi Irgalmas-rend főnöknőjével, és elkészíti a szerződést. Szándéka nem valósul meg, mert a teljesülés feltételül szabott rendházépítésre nincs vármegyei fedezet. Az apáca ápolónők alkalmazása egyúttal kompromisszumos megoldást jelenthetett volna Töltényi álláspontjának feloldására, akinek véleménye szerint „erkölcsileg káros a nők megjelenése a kórházakban, hiszen elvonnák a betegek figyelmét a gyógyulástól, bujaság vágyát keltenék fel bennük”.74 d. ) Észleli a szifiliszes betegek számának nagyfokú emelkedését, kijelenti, hogy minden esetet kórházban és elkülönítetten kell kezelni, mert különben eredménytelen a gyógyítás. Amikor Töltényit áthelyezi Csurgóra 1856-ban, annak felszabaduló lakásán létrehozza az első kizárólag nemi betegek elhelyezésére szolgáló kórtermeket. Ekkorra datálható az első pontosnak tekinthető adat a megye ebbe a csoportba sorolható megbetegedettjeiről, akiknek aktuális létszáma 355 fő. A nemek szerinti megoszlásról, valamint arról, hogy ebben az időben hány beteget ápoltak a kórházban ezzel a diagnózissal, nincs adatunk.75 e. ) Átalakítási munkák engedélyezésének kérelmezése a légcsere és a szellőztetés hatásfokának növelésére ablakvágással. (Csak az ügyirat száma ismert, az eredeti kérelem nem lelhető fel.) 72 Berend, E. 1967 ; Grósz, L. 1869. 73 Valamennyi hivatkozott dokumentum BMKGY. 14. doboz. Nyilvántartási számaik a bemutatás sorrendjében: a./: 1857/865., b./: 1857/10.700., c./: 1857/879., d./: szám nélküli dokumentumtöredék, e./: 4422/1859,1.1: 1859/ Z3809/59D., g../: 1859/9378. 74 Flór Ferenc - Kossuth hadügyminisztériuma egészségügyi osztályának vezetője - a kórházi ápolási munkába a nőket teljes értékű munkatársként kívánta bevonni. Töltényi beosztottként szembehelyezkedett ezzel a tervvel. Kovácsné T. Á.: 2007. 75 A nemi betegek megoszlása kórokok szerint: primer syphylis: 142, secunder: 78, tertier: 28, blenorrhea: 40, gonorrhea: 39, condyloma: 28. Összes betegszám: 355. BMKGY. 11. doboz.
