Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
296 LANSZKINÉ SZÉLES GABRIELLA 12-13. ábra: Büssüi fiatalok a KALOT-ban (1939) latos gyűjtéskor. Ami szintén az összetartozást erősítő tevékenységek közé tartozott községeinkben, ugyanúgy törvénycikk szabályozta 1906-ban. A műkedvelő színjátszást gróf Klebelsberg Kúnó, kultuszminiszter határozottan szorgalmazta a nemzetnevelés programjának keretében. „1924-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján határozták meg a legfontosabb feladatokat: analfabéták oktatása, népművelési előadások tartása, népművelési tanfolyamok szervezése, népfőiskolák, szabadegyetemek működtetése, ifjúsági és népkönyvtárak szervezése, ismeretterjesztő irodalom terjesztése, műkedvelő előadások, tanfolyamok támogatása.”54 „Az 1920-as évek elején a fokozatos konszolidációt nagymértékben elősegítette, hogy a hazai kultúrpolitika és a közoktatásügy irányítása gróf Klebelsberg Kunó kezébe került, aki a kultúrát tartotta a fejlődés elsődleges mozgatórugójának. Kultúrpolitikájában nagy súlyt kaptak a nép művelődését szolgáló és a közoktatást fejlesztő intézkedések. Klebelsberg szerint a vesztes világháború, a forradalmak, a trianoni békediktátum mind hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk politikai tekintélye {V-461.} csökkent, gazdasága tönkrement, jövője bizonytalanná vált, a lakosság hite, önbizalma szertefoszlott. Ebben a helyzetben a felemelkedés felé egyetlen út vezet: egy újszerű nemzeti érzés kibontakoztatása az emberekben, melynek alapja az a felismerés, hogy a magyarság nem rendelkezik számottevő nyersanyagkészlettel, gazdasági erőforrásokkal, de hatalmas kulturális értékek birtokában van. Időtálló értékű kultúránk egy magas szintű, korszerű oktatási és művelődési intézményrendszer keretei között jelentős további értékeket hozhat létre. Az ország felemelkedésének fontos tényezője tehát a kultúra minél szélesebb rétegekre való kiterjesztése. Ebből a sajátos „nemzetnevelési’' programból következett, hogy a magyar művelődés egész intézményrendszerét modernizálni, fejleszteni szükséges.”55 „1922-ben, a 123500/1922. számú VKM rendelettel felállították az Iskolán kívüli Népművelés Országos Bizottságát, amelynek véleményező és tanácsadó sze54 Egyletek,olvasókörök,műkedvelőcsoportokSulinet www.sulinet.hu/oroksegtar/data/... /017_egyletek_olvasokorok.htm 55 Magyarország a XX. században / Kultúrpolitika és ... - MEK www. mek. oszk.hu/02100/02185/html/1362.html repet biztosítottak. Klebelsberg nagy volumenű terveit csak az 1925. november 25-i nemzetgyűlésen terjesztette elő. Kiemelte, hogy a várossal szemben a falusi népet kell felkarolni, a népművelésnek elsősorban a paraszti kultúra megbecsültségére, elismertetésére kell törekedni, majd a középosztálynak, az értelmiségnek a művelődési igényeit kell megszervezni és kielégíteni.”56 „Az emberi természet kettőssége, testi és szellemi törekvéseinek párhuzamossága arra kényszerít bennünket, hogy mindkét dolgot egyidejűleg műveljük: a magyar földet is, a magyar lelkeket is.” 192957 Szervezetten színdarabok a KALOT-on keresztül is jutottak a falvakba az 1930-as évek végétől, tovább pezsdítve a már addig is élénk kulturális életet. Fonóban, Göllében, Büssüben (12-13. ábra) is szerveződött KÁLÓT, amire mind a négy községben felhívták a figyelmet. Értékrendjéről tanúskodnak a KÁLÓT által kitűzött célok: Krisztusibb embert! Magyarabb magyart! Életerős népet! Műveltebb falut! Kerkai Jenő hozta létre a KALOT- ot, aki jól ismerte a falvak életét. „A Központ segített az Egyletnek, hogy igényüknek, műveltségüknek megfelelő irodalmi anyagot, verseket, színdarabokat kapjanak, melyet az egyleti összejövetelek tanulmányi részében megtanultak, megismertek. Az egyszerű falusi legényeknek meg kellett tanulniuk a hallgatóság előtti fellépést, valamilyen téma közös megvitatását, verseket, népdalokat kellett megtanulniuk és előadniuk, színdarabokat betanulni, magukat szakmai vonalon képezni. Szerves része volt a KÁLÓT egyleti önképzésének a társadalmi illemszabályokba való bevezetés is.”58 „A KÁLÓT, Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületé, 1938. okt.- 1946. júl. 4.; 1988. nov. 24.-: a földművesek és földmunkások legényegyleteit vagyoni helyzetre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül összefogó országos szervezet. - Célja a krisztusibb ember, a műveltebb falu, az életerős nép és önérzetes magyarérdekében az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme. A KÁLÓT a szociális enciklikák szellemében, polgári 56 Ahazaifelnőttképzéskialakulásánakfejlődéseésfőbb..www. kulturasz.hu/letoltes/A_hazai_felnottkepzes_tortenete.pd 57 GRÓFKLEBELSBERGKUNO POLITIKAI HITVALLÁSA- MEK mek. oszk.hu/09700/09782/09782.htm 58 https://hu. wikipedia.org/wiki/Kerkai_Jend
