Juhász Magdolna (szerk.): A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 4. (Kaposvár, 2016)
Lanszkiné Széles Gabriella: Gölle, Kisgyalán, Fonó és Büssü települések kulturális élete a 20. században
GÖLLE, KISGYALÁN, FONÓ ÉS BÜSSÜ TELEPÜLÉSEK KULTURÁLIS ÉLETE A 20. SZÁZADBAN 297 pártoktól függetlenül fogta össze és egységesítette az agrárembereket, a törpe- és kisbirtokosokat. Meghatározó szerepe volt nemcsak a falu népe lelki és kulturális életének fölemelésében, hanem a nincstelen parasztság embertelen szociális helyzetének megváltoztatásában is.”59 Göllei visszaemlékezés a KALOT-ról: „KÁLÓT az ifjúságot foglalkoztatja, összefogja 1946-ig célja volt a Katolikus Egyház Eszménye. A pap vezette, tanító is beleszólt adott esetben.”60 A KÁLÓT megszüntetése után már haladt a maga útján a színjátszás, nem volt megtorpanás. Ezt követően az új politikai hatalom is fontosnak tekintette a színdarabok tovább élését, sőt ettől kezdve a községek különböző seregszemléken erejüket is összemérhették, színpadra termetségüket illetően. Bár az 1940- es évek második felétől a világnézet változott, a vallásos darabokat és a népszínműveket más műfajok váltották fel. Kisgyalánban még ma is (2016) szállóigeként él az alábbi mondat: „Lenin a Renben61 élt!” Ami az 1950-es évek vége felé hangzott el az akkor tizenéves gyerek szájából egy színielőadás keretében, aki akkor még nem volt tisztában a Kreml történelmi épületegyüttesének fontosságával. Amivel derültséget keltett, a történelem viharai következtében egyre szélesebb látókörűvé vált a nézőközönség. A KISZ Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957-1989. feladatkörébe tartozott a színdarabok seregszemlére vitele is. Fonóban az emlékezetben élő színdarabok a következőekben kerülnek felsorolásra. A legrégebben játszott darabok esetében, a szerzők nevét nem őrizte meg az emlékezet. Ezzel ellentétes példa, saját visszaemlékezésem szerint az 1980-as évekből a szerző neve - Federico Garcia Lorca - maradt meg az emlékezetemben a többi szereplőnek úgyszintén, a mű címe nem, pedig még seregszemlén is szerepeltünk vele. Valószínűleg sajnos sok értékes lejegyzésre méltó történet kirostálódott az emlékekből, több színművel kapcsolatban is. A Fonóban bemutatásra került színművek, amiket megőrzött az emlékezet: A legkorábbi színdarabról készült csoportkép 1915-ből származik (14. ábra). A hátoldalán olvasható: „Ezen fénykép készült 1915-ben. Jelen vannak a színdarab előadók” (15. ábra). Két világháború közötti népszínművek: Katona József: Bánk bán, Shakespeare: Szeget szeggel (8. ábra), Csepreghy Ferenc: Piros bugyellá- ris, Tóth Ede: A falu rossza. Három kislány ül a pádon: Csak nők játszották. Lányok fiúnak felöltözve, Göllében is előadtak olyan darabot ahol, csak nők szerepeltek az előadásban. Iskolás darabok az 1930-as években: Pepi néni a darab címe. „Pepi egy tehén volt”, Kanadai ötös ikrek: „csak a fejünk volt kint, azon volt a fejkötő, cumiztunk.” Röpke kis emlékképek maradtak meg ezekről a darabokról. 59 KÁLÓT - Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu > K 60 Puska Ferenc szíves közlése. 61 Ren: gáztűzhely, sparhet, sütő része. Juhászlegény, Légy jó mindhalálig, Hófehérke, Égig érő fa, ezeket már nem pontosan beazonosítható talán az 1940-50-es években vitték színre. Piros bugyelláris, A falu rossza, leggyakrabban ezekről a népszínművekről emlékeznek meg a község monográfiák is, kedvelt darabjai voltak falvainknak. Könnyed, szórakoztató népszínművek. „A népszínmű olyan drámai műfaj, mely témáját a nép életéből meríti, szereplői az 1870-es, 80-as évekre csaknem kizárólag népi alakok. A cselekmény mozgatórugója többnyire a szerelem, a darabok befejezése általában megnyugtató.”62 „A közönség szórakozni akar, nevetni, ámuldozni, nem gondolni a hazai problémákra. Az egykor társadalmi mondanivalókkal induló népszínmű falusi tárgyú operetté sekélyesedett, álparasztokkal és álnépdalokkal. Népszerű a kalandos „látványosság”. Mindehhez felettébb alkalmas szerző Csepreghy, aki mesterien megtanul fegyelmezett szerkezetű, fordulatos és boldogan végződő színjátékokat írni, hol szellemesen pergő, hol feszült hangulatú dialógusokban. Ekkor fordul a legnépszerűbb s immár leghígabb színpadi játékhoz, a népszínmühöz. Igen jó ötlete támad: a nem kevésbé divatos detektívregények témavilágát átülteti a magyar falusi, illetve álfalusi környezetbe. „A sárga csikó” és „A piros bugyelláris” szerelmi bonyodalmakkal teljes, énekes-táncos, megnyugtatóan „happy end”-es bűnügyi dráma. A darabok népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1879-ben a császári pár ezüstlakodalmi bécsi koncertjén „A piros bugyelláris” képviseli dalaival és a Török bíróné menyecskejelmezébe öltözött Blahánéval Magyarországot. A fiatalon meghalt Tóth Ede igen jól megírt falusi játéka, „A falu rossza” mellett ez a két Csepreghy- darab évtizedekig a legtöbbet játszott népszínmű.”63 Afalu rosszát 1916-ban, Apiros bugyellárist 1917-ben már meg filmesítették. A piros bugyellárist 2016-ban a televízió újra vetítette, erre felhívták a figyelmemet, ezzel további emlékek kerültek elő, a mű dalai eléneklésre kerültek. AII. világháború alatt színre vitt vallásos színdarabok: Szűz Mária koronája (3—4. ábra) 1943. 06. 09. szövegkönyvét, és fényképeit egyaránt megőrizte az utókor, a visszaemlékezés pedig így szól: „Mária voltam, angyalok a Rózsika, és a Bori voltak. Taszáron is voltunk vele. Cséplő Lajos irányította a színpad építését. Édesanyám varrta a ruhát. Cséplő Jenő tanította be a darabot. (Nagy Imre mellé került.) Pásztorjátékot is szoktunk tanulni, ezek a templomban voltak lejátszva."64 A mi falunk: „Darab a háború alatt, szentképet helyeztünk a színpadra, letérdeltünk a Szűzanya képe elé. (Bátyám akkor volt katona.)” Mondat foszlányok maradtak meg az emlékek közt, több mint 90 évesen: „Szent Szűz adj erőt nekik, hogy fussanak.” Az Intéző Spórer65 azt mondta: „Dodókám tudod, hogy megríkattál!”„Ó Szent Szűz Rejtsétek el őket Ti Angyalok, Ti Szent tiszta Angyalok Vigyázzatok rájuk, Nagyon rájuk, Az lenne a legjobb.”66 62 Varga É. 1992: 237. 63 www.szineszkonyvtar.hu - 2007. Csepreghy Ferenc Életrajz www.szineszkonyvtar.hu/contents/a-e/csepreghyfelet.htm 64 Szántó Imréné szíves közlése. 65 Spórer Intéző Urat pedig biztosan nem könnyű volt megríkatni, mert inkább keménykezűnek volt mondható, mint érzékenynek. 66 Cséplő Rózsa szíves közlése
