A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Kevey Balázs: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Pouletum albae Kevey in Borhidi&Kevey 1996)
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 29-56 Kaposvár, 2014 A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei1 [Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996] KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Ökológia Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: keveyb@ttk.pte.hu Kevey, B.: White poplar riparian forests along the upper Mura River, Hungary [Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996] Abstract: White poplar riparian forests along the upper Mura River, Hungary. I studied the phytosociological characteristics of white poplar riparian forests (Senecioni sarracenici- Populetum albae) growing along the Mura river in southwest Hungary by collecting and analyzing twenty vegetation samples. These forests grow in the highest parts of the lower floodplain on alluvial soil, which developed over gravel and coarse sand. Their species composition and rich shrub layer make them clearly distinct from white willow forests (Leucojo aestivi-Salicetum albae), which grow1-1.5 m below them on heavy, muddy soil, and have no shrub layer at all. They also differ from hardwood riparian forests (Carici brizoidis-Ulme- tum) growing in the upper floodplain. The herbaceous layer in these forests often host plants that are rare or fully absent from other parts of the Great Plains, such as Adoxa moscha- tellina, Carex brizoides, C. remota, C. strigosa, Chrysosp- lenium alternifolium, Corydalis solida, Equisetum hyemale, Fritillaria meleagris, Oenanthe banatica, Omphalodes scor- pioides, Scilla drunensis, Stellaria nemorum. The association is placed in the sub-alliance Populenion nigro-albae KEVEY 2008. Keywords: SW. Hungary, syntaxonomy, riparian forest, Natura 2000 designation, landscape protection area. Bevezetés Mint ismeretes, a hazai puhafás ligeterdeinket sokáig fűz-nyár ligeterdőként Salicetum albae-fragilis néven tartottuk nyilván (vő. Simon 1957; Soó 1958, 1964, 1973, 1980). Később bizonyítást nyert, hogy e puhafás ligeterdők Magyarországon három asszociációt foglalnak magukba (vő. Kevey 1993a, 1993b; Kevey in Borhidi et Kevey 1996; Kevey 2006, 2008). Ezek egyike a Szigetközből leírt fehérnyár-liget (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi et Kevey 1996), amely később nemcsak a Duna-vidék egyéb tájain (Kevey 2006, 2008; Kevey et Huszár 1999), hanem a Dráva mellől (Kevey -Tóth 2006), a Bodrogközből (vő. Szirmai et al. 2008; Kevey ined.), a Felső-Tisza vidékről (Kevey - Barna 2014), a vasi Rába-völgyből (Kevey ined.) és pár helyen a Mura mentén (Kevey ined.) is előkerült. Jelen tanulmányban 20 felvétellel mutatom be a hazai Mura-ártér fehérnyár-ligeteit. Anyag és módszer Kutatási terület jellemzése A Tornyiszentmiklóstól Őrtilosig húzódó hazai Mura-vidéken viszonylag keskeny a hullámtér. A folyami hordalékot elsősorban kavics, valamint durva és finom homok képezi. A vizsgált fehérnyár-ligetek (Senecioni sarracenici-Populetum albae) az alacsony ártér viszonylag magasabb szintjein találhatók, elkülönülve a mintegy 1-1,5 m-rel mélyebben fekvő, iszapos talajú és cserjeszint nélküli fehérfűz-ligetektől (Leucojo aestivi-Salicetum albae) (vő. Kevey 1993a, 1993b, 2000, 2006, 2008). A vizsgált fehérnyár-ligetek 130 és 145 m közötti tengerszint feletti magasság mellett találhatók. Nyers öntéstalajuk homokos, ezért laza szerkezetű. Alkalmazott módszerek A cönológiai felvételek a Zürich-Montpellier növénycönológiai iskola (Becking 1957; Braun-Blanquet 1964) hagyományos kvadrát-módszerével készültek. A felvételek táblázatos összeállítása, valamint a karakterfajok csoportrészesedésének és csoporttömegének kiszámítása az „NS” számítógépes programcsomaggal (Kevey - Hirmann 2002) történt. A felvételkészítés és a hagyományos statisztikai számítások - kissé módosított - módszerét korábban részletesen közöltem (vö. Kevey 2008). A SYN-TAX 2000 program (Podani 2001) segítségével bináris cluster-analízist (Method: Group average, Complete link; Coefficient: Baroni-Urbani & Buser) és ordinációt végeztem (Method: Principal coordinates analysis; Coefficient: Baroni-Urbani & Buser). A fajok esetében KirAly (2009), a társulásoknál pedig az újabb hazai nómenklatúrát (Borhidi - Kevey 1996, Kevey 2008, Borhidi et al. 2012) követem. A társulástani és a karakterfaj-statisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (Oberdörfer 1992; Mucina et al. 1993; Borhidi et al. 2012; Kevey 2008) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb kutatási eredményeket is (vö. Borhidi 1993, 1995; Horváth F. et al. 1995; Kevey ined.). 1 A kutatásokat a „TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0004" pálya- zat támogatta.
