A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Kevey Balázs: A hazai Mura-ártér fehérnyár-ligetei (Senecioni sarracenici-Pouletum albae Kevey in Borhidi&Kevey 1996)

30

KEVEY BALÁZS

Eredmények

Fiziognómia

A vizsgált fehérnyár-ligetek felső lombkoronaszint- je az állomány korától függően 25-28 m magas és közepesen záródó (60-75 %). Állandó (K IV-V) faja a Populus alba mellett csak a Salix alba. Állomány- alkotó fafaja (A-D: 3-4) a Populus alba és a P. nigra. Mellettük szálanként, vagy kisebb csoportokban egyéb őshonos elegyfák is előfordulhatnak: Alnus glutinosa, Fraxinus angustifolia, Quercus robur, Ulmus laevis. Az alsó lombkoronaszint változóan fejlett. Magassága 12-20 m, borítása pedig 5-30 %. Főleg alászorult fák alkotják (Alnus glutinosa, Populus alba, Fraxinus angustifolia, Malus sylvestris, Padus avium, Pyrus pyraster, Quercus robur, Salix alba, Ulmus laevis, U. minor), de közülük csak a Populus alba ér el nagy állandóságot (K V). Nagyobb tömeget (A-D: 3-5) egyikük sem képez. A liánok közül olykor a Hedera helix és a Humulus lupulus, valamint a fatermetűvé nőtt Crataegus monogyna is elérheti ezt a szintet. A cserjeszint közepesen, vagy erősen fejlett. Magassága 2,5-4 m, borítása pedig 25-70 %. Állandó (K V) faja csak a Cornus sanguinea, s nagyobb borítást (A-D: 3-4) is csak e cserjefaj ér el. Az alsó cserjeszint (újulat) változatosan fejlett, borítása 5-50 %. Állandó (K IV-V) fajai a következők: Cornus sanguinea, Euonymus europaeus, Populus alba, Quercus robur, Rubus caesius, Viburnum opulus. Közülük nagyobb borítást (A-D: 3) csak Rubus caesius mutat. A gyepszint fejlett (60-95%). Állandó (K IV-V) fajai a következők: Alliaria petiolata, Carex acuta, C. riparia, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Galeopsis speciosa, Galium aparine, Geum urbanum, Glechoma hederacea, Impatiens glandulifera, Iris pseudacorus, Lysimachia nummularia, Persicaria dubia, Phalaris arundinacea, Poa triviális, Ranunculus ficaria, Urtica dioica, Veronica hederifolia ssp. lucorum. Fáciest az alábbi fajok képeznek (A-D: 3-4): Aegopodium podagraria, Equisetum hyemale, Glechoma hederacea, Ranunculus ficaria, Urtica dioica (vő. 1. táblázat).

Fajkombináció

Állandósági osztályok eloszlása

A 20 cönológiai felvétel alapján a társulásban 13 konstans (K V) és 14 szubkonstans (K IV) faj szerepel az alábbiak szerint: - KV: Alliaria petiolata, Cornus sanguinea, Galanthus nivalis, Galium aparine, Glechoma hederacea, Poa triviális, Populus alba, Quercus robur, Ranunculus ficaria, Rubus caesius, Urtica dioica, Veronica hederifolia ssp. lucorum, Viburnum opulus. - K IV: Carex acuta, C. riparia, Euonymus europaeus, Gagea lutea, Galeopsis speciosa, Geum urbanum, Impatiens glandulifera, Iris pseudacorus, Lysimachia nummularia, Padus avium, Persicaria dubia, Phalaris arundinacea, Salix alba, Sambucus nigra. Ezen kívül 17 akcesszórikus (K III), 20 szubakcesszórikus (K II) és 66 akcidens (K I) faj

került elő. Az állandósági osztályok fajszáma tehát az akcidens (K I) fajoktól a konstans (K V) elemekig csökken (vő. 2. táblázat).

Karakterfajok aránya

Mint általában a puhafás ligeterdőkben, a Mura-vidéken is a Salicetalia purpureae (incl. Salicion albae) jellegű elemek fontos szerepet játszanak, amelyek 9,6% csoportrészesedést és 17,8% csoporttömeget mutatnak: - K IV: Salix alba. - Kill: Humulus lupulus, Populus nigra. -KII: Cucubalus baccifer. - Kl: Salix purpurea. Arányuk alacsonyabb, mint a Szigetközben és magasabb, mint a Dráva-ártéren (2. táblázat; 4. ábra).

Jelentősek a keményfás ligeterdők elemei is (Alnion incanae incl. Alnenion giutinosae-incanae), amelyek csoportrészesedése 16,5%, csoporttömege pedig 14,9%: - KV: Populus alba, Viburnum opulus. - K IV: Padus avium. -Kill: Carex remota, Oenanthe banatica, Rumex sanguineus. -KII: Festuca gigantea, Fraxinus angustifolia, Ulmus laevis. - KI: Carex brizoides, Carex strigosa, Chrysosplenium alternifolium, Elymus caninus, Equisetum hyemale, Frangula alnus, Malus sylvestris. Arányuk hasonló, mint a Szigetközben és a Dráva-síkon (2. táblázat).

Ha nem is túlságosan gyakoriak, de -13,0% csoportrészesedéssel és 4,4% csoporttömeggel - már megjelennek a mezofil lomberdei (Fagetalia) elemek, amelyek aránya a Mura mentén így is nagyobb, mint a Dráva mellett és a Szigetközben: - KV: Galanthus nivalis. - K IV: Gagea lutea, Galeopsis speciosa. - K III: Aegopodium podagraria, Anemone ranunculoides, Circaea lutetiana, Hedera helix, Paris quadrifolia. -KII: Arum maculatum, Cardamine impatiens, Carex sylvatica, Corydalis solida, Moehringia trinervia. - KI: Adoxa moschatellina, Anemone nemorosa, Asarum europaeum, Athyrium filix-femina, Cardamine bulbifera, Corydalis cava, Dryopteris filix-mas, Galeobdolon luteum, Omphalodes scorpioides, Scilla drunensis, Stachys sylvatica, Stellaria nemorum, Viola reichenbachiana. E Fagetalia elemek a Mura mentén magasabb értéket mutatnak, mint a Dráva árterén és a Szigetközben (2. táblázat; 5. ábra).

A mocsári növények (Phragmitetea incl. Magnocaricion) viszonylag alárendelt szerepet játszanak. Csoportrészesedésük 5,3%, csoporttömegük pedig mindössze 0,9%: - K IV: Carex acuta, C. riparia, Iris pseudacorus, Phalaris arundinacea. - K II: Phragmites australis. - KI: Carex vesicaria, Galium palustre, Glyceria maxima, Leersia oryzoides, Myosotis nemorosa, Poa palustris, Solanum dulcamara, Stachys palustris (2. táblázat; 1. ábra).

A ruderáliák közül ki kell emelni a Galio-Urticetea (incl. Galio-Alliarion et Calystegion sepium) elemeket, amelyek 4,2% csoportrészesedést és 1,8% csoporttömeget mutatnak: - KV: Alliaria petiolata. - K II: Aristolochia clematitis, Calystegia sepium. - KI: Lamium maculatum (2. táblázat; 3. ábra).