A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
A BALÁTA-TÓ KÖRNYEZETTÖRTÉNETE 11 tos vízborítás alakulhatott ki, különösen, ha figyelembe vesszük a csapadékmennyiségtől, párolgástól és párologtatástól függő talajvíz utánpótlás ciklikus változásait és a tó vízszintjének a változásait. Mivel az üledékgyüj- tő rendszer sekély mélységű volt, így a részmedencék teljes kiszáradása és a 2-3 méter körüli vízborítása között változhatott tavi rendszer a Baláta tavon. Az üledékgyűjtő rendszer morfológiai vizsgálata egyértelműen alátámasztotta azt a döntésünket, hogy a Baláta-tó déli részét vizsgáljuk meg, mert a geomorfológiai helyzet alapján itt ezen a területen alakulhatott ki jelentősebb mértékű és többé-kevésbé folyamatos vízborítás. Radiokarbon vizsgálat eredményei Az AMS vizsgálatok alapján (1. táblázat) szub- atlantikus kort, a magyarországi archeosztratigráfiai besorolás alapján (Vaday, 2004) a vaskortól a középkor végéig tartó időhorizontot fogja át. Az ülepedési ráta változása igen jellegzetes volt a szelvényben a vaskor kezdetén mintegy 0.6 - 0.2 mm/év ülepedési sebesség jelentkezett (6. ábra), amely megfelel a magyarországi holocén korú, eutróf - mezotróf tavak ülepedési rátájának (Sümegi, 2003). A kalibrációs során mind az 1950-től értendő cal BP, mind a Krisztus születésétől számított cal BC/AD éveket kiszámoltuk a Reimer et al. 2013 Calib Rév. 7.0.0. programmal. Mélység (cm) Minta UNCAL BP évek CAL BC/AD évek (2 o) CAL BP évek (2 a) Labor kód 21-25 nád 375 +/- 30 1446-1632 AD 318 - 504 Poz-7989 41-45 nád 645 +/- 30 1282-1395 AD 555 - 668 Poz-8071 61-65 nád 995 +/- 30 987-1151 AD 799 - 963 Poz-7988 81-85 nád 2140 +/- 30 353 - 56 BC 2005 - 2302 Poz-8092 101-105 nád 2425 +/- 30 749 - 404 BC 2353 - 2698 Poz-7991 1. táblázat: A Baláta-tavi I. fúrás mintáin végzett radiokarbon (AMS) vizsgálat eredményei (radiokarbon adatok kalibrációja Reimer et al. 2013 Calib 7.0.0. program nyomán). Table 1.: Radiocarbon ages of the core profile of Lake Baláta (C-14 calibration based on Reimerei al. 2013 Calib 7.0.0. programme). megakadályozta az üledék lerakódását. De felmerülhet természetes, vagy mesterséges tőzegtűz kialakulásának és posztgenetikus réteg megsemmisülésnek, réteghiánynak a lehetősége is. A legvalószínűbb oka az üledékképződés lelassulásának, hogy a lápos tó vízszintje lecsökkent a Krisztus előtti I. és a Krisztus utáni III. századok között, és zárt növényzet borította el a tómedrek partját, az erózió és üledékakkumuláció ennek nyomán lassulhatott le és az eutróf tavi rendszer fokozatosan aktív tőzegképző, lápos környezetté alakulhatott. A tőzegképző környezet kialakulását követően az ülepedési ráta ismét megnövekedett. A radiokarbon vizsgálatok alapján a vizsgált terület szerves anyagban dús képződményei a holocén végén, a vaskortól halmozódtak fel, így a homokfekü felett kialakult, egyértelműen a pleisztocén végén, tavi környezetben lerakodott minerorganikus, kőzetlisztben gazdag rétegek és a késö-holocén rétegek között minimum 7000-8000 éves réteghiány is kialakulhatott. A geológiai eredmények alapján a pleisztocén végétől a szubboreális kronozónáig, a vaskor kezdetéig üledék nem halmozódott fel a területen. Ennek oka egyértelműen az, hogy nem alakult ki vízborítás a területen a jégkor végétől a vaskor kezdetéig. Az ülepedési ráta viszont igen erőteljesen megemelkedett, mintegy megduplázódott (0.7 - 1.0 mm/ év) a szerves anyagban dús tavi réteg és tőzegképződés határán. Ez nem véletlen, mert az úszóláp képződés során felgyorsul az üledék képződése (Sümegi, 2003) a makrofita vegetáció vertikális és horizontális gyors növekedése (Balogh, 1983, 2000) következtében és az eredetileg sekély tavi környezet viszonylag gyorsan elláposodik (Braun et al., 1993). Viszont viszonylag jelentős időkülönbség (1100- 1500 naptári év) mutatható ki a tavi rétegek és a tőzeg réteg között. Ennek oka több dolog is lehet, egyrészt felmerült, hogy ezt a medencét is átalakították, tisztították a késő-vaskorban, a császárkorban, mint azt már több kárpát-medencei üledékgyüjtő medencénél korábban kimutattuk (Sümegi, 1998, 1999, 2004), vagy az úszóláp kialakulása, fejlődése, mozgása megszűrte a medence vizét (Balogh, 1983; Braun et al. 1993) és Üledékföldtani vizsgálat eredményei ATroels - Smith üledékkategorizálási rendszer segítségével a szelvényen belül 9 üledékes zónát lehetett makroszkóposán elkülöníteni, amelyeket az alábbi táblázat tartalmazza (2. táblázat). A vizsgált fúrásunk mellett még 17 fúrást vizsgáltunk meg szedimentológiai - üledékföldtani szempontból. A bemutatásra kerülő fúrás tartalmazta a legteljesebb rétegsort, a többi fúrásponton vékonyabb üledékréteg kifejlődést lehetett megfigyelni és a makrofosszíliák szempontjából legfontosabb szerves anyagban gazdag rétegek is gyengébben fejlettek voltak. A vizsgált fúrásunk mellett még 17 fúrást vizsgáltunk meg szedimentológiai - üledékföldtani szempontból. A bemutatásra kerülő fúrás tartalmazta a legteljesebb rétegsort, a többi fúrásponton jóval vékonyabb üledékréteg kifejlődést lehetett megfigyelni és a makrofosszíliák szempontjából legfontosabb szer-
