A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
12 SÜMEGI PÁL, NÁFRÁDI KATALIN, JAKAB GUSZTÁV, PERSAITS GERGŐ ÉS TÖRŐCSIK TÜNDE cal liPóv 6. ábra: A késö-hotocén folyamán a Batáta-tó déli medencéjében kialakult ülepedési ráta (Sümegi, 2009) Fig.6.: Late Holocene sedimentation rate of the analysed core sequence from the Batáta lake (Sümegi, 2009) 7. ábra: A Batáta-tó déli medencéjének földtani keresztszelvénye (Sümegi, 2009) Fig. 7.: Physical characteristics and elemental concentrations from the Batáta take sediment plotted against depth (Sümegi, 2009) Mélység (cm) Troel-Smith kategóriák Rétegtani leírás 0-40 Th4 Világosbarna nyers tőzeg. 40-45 As2 Sh2 Feketésbarna tavi iszap. 45-70 Th2 Tb2 Világosbarna nyers tőzeg. 70-100 As3 Th1 Barnásszürke holocén tavi iszap. 100-108 As3 Sh1 Sárgásbarna holocén tavi üledék. 108-140 Ag2 As2 Szürkészöld színű jégkori tavi - mocsári üledék. 140-240 Ag3 As1 Szürkészöld színű jégkori tavi üledék. 240-250 Ga4 Sárgásszürke színű jégkori futóhomok réteg. 250-260 Ag3 Ga1 Zöldesszürke színű jégkori tavi üledék. 2. táblázat: A Baláta-tóból kiemelt fúrásszelvény szedimentológiai leírása (Sümegi, 2007 nyomán). Table 2.: Sedimentological description of the core profile of Lake Baláta (after Sümegi, 2007). vés anyagban gazdag rétegek is gyengébben fejlettek voltak. A fúrások nyomán kialakított keresztszelvény alapján (7. ábra) is ez a fúrásszelvény tartalmazta a legteljesebb rétegkifejlődést. A 2,6 méteres szelvényen 4 cm-ként végzetünk szerves anyag, karbonát tartalom vizsgálatot és vízoldható főelem összetétel meghatározást, így a szelvényben 85 db mintát elemeztünk meg (7. ábra). A geokémiai vizsgálatok alapján hét megközelítőleg azonos geokémiai környezetben kialakult zónát (BGK) lehetett a szelvényben elkülöníteni (8. ábra). BGK-1 (250-260 cm) Az első geokémiai zóna 260 és 252 cm között húzódik, szervetlen anyag (90-95 %) igen jelentős dominanciája jellemzi ezt a szintet, ugyanakkor karbonátot is ki lehetett mutat ebben a geokémiai horizontban. A karbonát a vízoldható Ca jelentős mennyisége alapján (8. ábra) egy korábbi alacsony vízállású szakaszban a fedőrétegek irányából oldódhatott a fekü felé. A homokos kőzetliszt rétegben kimutatható jelentős mennyiségű vízoldható főelem alapján a Baláta-tó medencéjében, valószínűleg még a jégkor végén jelentős vízszint fluktuációk játszódhattak le. BGK-2 (240-250 cm) A második zónát 240-250 cm között húzódó futóhomok réteg alkotja, jelentős karbonát tartalommal. A karbonát homokfrakcióban található ásványi kalcit jelenlétéhez kötődik, a melynek vízoldható része igen csekély (8. ábra) kötődik. A futóhomok képződés a fedőréteg alapján egyértelműen jégkori és a karbonát jelenléte azt mutatja, hogy a Belső-Somogyi területen nem csak karbonátmentes futóhomok halmozódott fel.
