A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Varga Éva - Gyurákovics Norbert: Az államfő árnyékában. Az Elnöki Tanács Elnökének felesége, Losonczi Pálné kitüntetései
276 VARGA ÉVA ÉS GYURÁKOVICS NORBERT Finn Fehér Rózsa Rend nagykeresztje (női) (1971. augusztusa) Az elnöki tanács elnöke az 1969-es finn látogatás viszonzására - felesége kíséretében - 1971-ben utazott Finnországba. Ez alkalommal került sor a kitüntetés átadására. Általános érdemrend. Hazaiaknak különleges érdemekért, külföldieknek Finnországért teljesített érdemek elismeréseként kerül kiadásra. A Fehér Rózsa Érdemrendet 1919. január 28-án báró Carl Gustaf Mannerheim régens alapította, majd módosította 1919. május 16-án. A jelenleg érvényben levő rendelet 1940. június 1-jétől datálódik. Azóta is folyamatosan adományozzák. December 6-a, Finnország függetlenségének napja az érdemrend ceremónia napja.1 Az érdemrend adományozásával egy ítélőtábla foglalkozik, amely a kancellárból, a kancellár helyetteséből és legalább négy más tagból áll. Az rend nagymestere a finn elnök. A rend vállszalagja (és szalagjai): egyszínű sötétkék selyem. Az érdemrendnek öt fokozata van: a nagykereszt, a parancsnoki első osztály, a parancsnoki, a lovagi első osztály és a lovagi. A rendhez tartozik a Finn Fehér Rózsa Jel, amelyet csak nők kaphatnak meg. Kapta: Losonczi Pálné Adományozta: dr. Urho Kaleva Kekkonen2, a Finn Köztársaság elnöke A rend jelvénye: Arany szegélyű, fehér zománcozá- sú György-kereszt, a kereszt szárai között kardot tartó finn oroszlánokkal. Arany szegélyű, kék középmedalionban arany heraldikai rózsa. Színei: kék, fehér Érem (medál): Arany szegélyű, fehér zománcozású György-kereszt, a kereszt szárai között kardot tartó finn oroszlánokkal. Arany szegélyű, kék középmedalionban arany heraldikai rózsa. A hátlap képe ugyanaz a középmedalion nélkül. Méret: kereszt sz.: 5,4 cm, m.: 5,9 cm akasztó h.: 1,7 cm Anyag: arany; díszítés: kék, fehér zománc Vállszalag: középkék ripsz szalag, a két vége farkasfog mintára vágva, a végétől 10 cm-re szalaggyűrűvel összefogva. A szalaggyűrűhöz akasztószemmel kapcsolódik a medál. Méret: h.: 182 cm; sz.: 11,2 cm Csillag: nincs3 Miniatűr: nincs Rozetta: nincs Doboz: Középkék műbőr borítású, téglatest alakú, elöl réz kapoccsal záródó fa doboz, a doboz teteje a rózsa arany színű rajzolatával díszítve. A fedél fehér selyem béléssel borítva, közepén a kitüntetést készítő ékszerész nevével (A. Tillander). A doboz alja papírral bélelt, egy fekete bársonnyal bevont fa betétlap a jelvény elhelyezésére szolgál. Méret: h.: 24,5 cm; sz.: 15,5 cm; m.: 6 cm Okiratok: Adományozó okirat: Finn nyelvű nyomtatott szöveg, fejlécén emblémaként a rend láncos változata a csillaggal. 1971. augusztus 20. keltezéssel Losonczi Anna asszonynak felirattal, ragasztott szárazpecséttel, Kekkonen elnök aláírásával. Méret: 22,5 cm><38 cm Viselési engedély: írógéppel kitöltött nyomdai előállítású fehér kartonlap piros műbőr tokban, Budapest, 1971. október 5. keltezéssel (megj.: az engedélyen a „Finn Fehér Rózsa Lovagrend nagykeresztje elnevezés szerepel. Az adományozásról egyébiránt a Magyar Közlöny 1971. október 13-i, 79. számában olvashatunk.) Méret: 8x11,5 cm Anyag: aranyozott ezüst, ezüst, zománc Technika: préselés, zománcozás Készítő: A. Tillander, finn állami ékszerész Kapták (többek között): Alexandra, Frederiksborg grófnője (Dánia) Benedikte hercegnő (Dánia) Becsült érték: 1000 € Irodalom: Somogyi Néplap. 1971. augusztus 23-29. http://www.coins-la-galerie-numismatique.com 1 Finn rokonaink története itthon kevéssé ismert, noha a finnmagyar baráti kapcsolatok a két állam kapcsolatának hivatalos szintre emelkedésénél jóval korábbra nyúlnak vissza. Arra az időszakra, amikor mindkét nemzet a tudomány, a művészet és az irodalom eszközével alapozta meg önállóságát. A független finn állam közel 700 éves svéd, illetve 1809-ben kezdődő orosz fennhatóság éveit követően, nem sokkal a bolsevik forradalom után, 1917 december 6-án jött létre. Magyarország pedig a trianoni békekötéssel nyerte el önállóságát. A magyar képviselet már 1928 óta működött Finnországban, Finnország pedig 1934-ben nyitotta meg magyarországi követségét. Az 1918-as finn polgárháború évekre meghatározta az ország politikai irányvonalát. Finnország az orosz fennhatóság után német érdekszférába került.
