A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Varga Éva - Gyurákovics Norbert: Az államfő árnyékában. Az Elnöki Tanács Elnökének felesége, Losonczi Pálné kitüntetései

AZ ÁLLAMFŐ ÁRNYÉKÁBAN AZ ELNÖKI TANÁCS ELNÖKÉNEK FELESÉGE, LOSONCZI PÁLNÉ KITÜNTETÉSEI 275 1 Irán legújabbkori története 1921-1979-ig szinte azonos a Pahlavi dinasztia történetével. A második világháború idején, 1941-ben a britek és szovjetek megszállták az országot, 1944-ben a német­barát sahot pedig lemondásra kényszerítették. Irán kőolajkészlete miatt időről időre a nagyhatalmak „érdeklődésére" tarthat számot. Az 1960-as évektől az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hathatós támogatását élvezve a sah egyre diktatórikusabban kor­mányzott. ugyan számos reformot vezetett be, de elhibázott föld­reformja, gazdaságpolitikája, valamint nagyhatalmi törekvései az országot számos konfliktusba keverik. Uralma végül 1979-ben az iráni forradalomba torkollott. Különböző csoportok több mint egy éves küzdelme után végül iszlám köztársaság alakult Khomeini ajatollah vezetésével, aki a tömegek támogatását is élvezte. 2 Magyarország 1939-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal (Törökországból akkreditált követtel), melyet 1951-ben megújítottunk, nagyköveti szintre emeltünk és megnyitottuk nagykövetségünket Teheránban. Az 1979-es iszlám forradalom győzelmét követően Magyarország azonnal elismerte az újonnan létrejött Iráni Iszlám Köztársaságot. Losonczi Pál 1969-ben november 10-21 Indiába és Iránba lá­togatott. Losonczi Pállal utazott felesége is. Az utazó delegáció tagja volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes. Az utazás célja az kapcsolatok bővítése és hatékony továbbfejlesztése volt. India felé tartva útjukat megsza­kították Moszkvában. November 10-16 indiai látogatás tárgyi em­léke volt a gyűjteménynek: teás készlet, Giri elnök, Indira Gandhi portréja. Ezután látogattak az Iráni Császárságba (1969. novem­ber 16-21), melyre Mohammad Reza Pahlavi Aryahmer (Irán sahinsahja=királyok királya) meghívására került sor. 1966 szep­temberében ugyanis a sah járt Magyarországon. A diplomáciai szokás szerint Losonczi Pálnét is kitüntették (Haft Peykar Rend), az elnököt számos értékes ajándékkal halmozták el. Irán fennál­lásának 2500. évfordulója (1971) alkalmából kiadott (színarany) emlékérem, Teherán város kulcsa (arany), Persepolisból való kő (másolat), sőt, a tárgyak közt szerepelt egy Losonczi Pált ábrá­zoló perzsaszőnyeg is. Ezek a tárgyak múzeumunkban voltak, 2006-ban nem kerültek vissza. Sajtóhír szól arról, hogy Palbod művelődésügyi miniszter a Per­zsa Enciklopédia I. kötetével ajándékozta meg a magyar államfőt. Losonczi Pál az elsők között kapta meg az értékes könyvet. (Ez a kötet nem volt része a múzeumi gyűjteménynek.) Az iráni helyi médiák kiemelten foglalkoztak Losonczi Pál látogatá­sával, kiemelik: a tárgyalások eredményeként bővülnek az ország kulturális és gazdasági kapcsolatai. A tárgyalások folyamányaként 1968-ban Kulturális Együttműködési Egyezmény, 1972-ben pedig Műszaki-Tudományos Együttműködési Egyezmény köttetett. 3 Mohammad Reza Pahlavi (1919- 1980) Perzsia (Irán) utolsó sah- ja (1941 - 1979.), Reza Pahlavi gyermeke volt. Fiatalon, apja le- mondatása után került trónra, felnőve pedig feltétlen Amerika- és Izrael-barátságot tanúsított a hidegháború során. 1960-as évek­ben látványos enyhülés következett be a sah belpolitikájában, amit afféle „felvilágosult abszolutizmusként” tartanak számon. Ebben az időben számos népjóléti intézkedés született. 1962-ben a sah meghirdette az ún. „fehér forradalmat". Ennek keretében földosztásba, illetve erdő- és legelőállamositásba kezdtek. Része volt a reformnak az analfabetizmus felszámolására indított „harc”, illetve az erőteljes iparfejlesztés. Az intézkedéssorozat legfonto­sabb pontja, a földreform súlyos következményekkel járt. Ellenez­te a síita „egyház”, a legnagyobb földbirtokos. A szervezetlenség miatt az immár központi vízelosztást nélkülöző, szétszabdalt birtokrészek nagy része elsorvadt. Az iráni parasztság jelentős hányada a városokba áramlott, az ország pedig hamarosan me­zőgazdasági importra szorult. Mohammad Reza Pahlavi 1967. október 26-án Teheránban hi­vatalosan is császárrá, vagyis a „királyok királyává” (sáhánsáh) koronáztatta magát, és az egyúttal megkoronázott feleségét, Farahot az iszlám időszakában ismeretlen sáhbánu (császárné) címmel ruházta fel. Apja nyomdokain haladva a sah mindinkább az óperzsa kor nagyságát, különösen a birodalomalapító, Nagy Kürosz emlékét használta fel reprezentációs célokra. 1971-ben, „Irán 2500. születésnapján" (a dátumot Kürosz halálához képest számították ki) az évforduló tiszteletére megrendezték a híres, dollármilliókat felemésztő perszepoliszi partit Perszepolisz és Paszargadai környékén, ahol a luxussátrakban számos külföldi vezető is tiszteletét tette (többek között Spiro Agnew amerikai alelnök, Fülöp edinburgh-i herceg, Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceausescu román diktátorok, Baldvin belga, Huszejn jordán és II. Moshoeshoe lesothói király, Hailé Szelasszié etióp császár stb.). Mindemellett 1975/2505-ben új, birodalmi időszá­mítást vezettek be, melynek az alapító Kr. e. 529-es halála volt a kezdőpontja. Eközben külpolitikai tekintetben is változás állt be, a sah nyitott a Szovjetunió felé is. Miután 1971-ben a britek végleg kivonultak a Perzsa-öbölből, Mohammad eltökélte, hogy Iránt a térség meg­határozó hatalmává teszi. (Ehelyett számos konfliktusba keveri.) 1973-ban kitört az első olajárrobbanás. Az arab államok bojkot- tálták Izraelt és az Egyesült Államokat, amiből Irán óriási hasznot húzott. Olajkincsére jelentősen megnőtt a kereslet. Mindebből azonban csak nagyon mérsékelt életszínvonalbeli javulás volt tapasztalható a mindennapokban. Ráadásul a fehér forradalom hatására Irán mezőgazdasági importra szorult, mi több, egyene­sen hitelfelvételre és adóemelésekre kényszerült. Az elégedetlen­ség fokozódásai978-ra a sahnak komoly ellenzéke szerveződött vallási (Homeini ajatollah radikálisai és Sariatmadari ajatollah mérsékeltejei), értelmiségi és urbánus (Nemzeti Front), illetve militarista (a feléledt Tude, az anarcho-bolsevik Modzsáhedin-e Halk, illetve a rasszista Fedáján) berkekben. A sah télre belátta, hogy helyzete tarthatatlan. Szekuláris, az iráni iszlám civilizáció ellenében folytatott politikája és hibás, pazarló gazdasági döntései révén diktatórikus rendsze­re mind komolyabb ellenzékre talált, amely az iráni forradalom keretében 1979-ben megbuktatta őt. Emigrációban (Kairó) halt meg röviddel később. Losoncziék a sahnál - Teherán, 1969. november 22. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a magyar delegáció vezetője és felesége Reza Pahlavi sah-hal beszélgetnek a Golestan palota üvegtermében a magyar delegáció Teheránban tett hivatalos látogatásakor. MTI Fotó: Molnár Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom