A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
16 SÜMEGI PÁL, NÁFRÁDI KATALIN, JAKAB GUSZTÁV, PERSAITS GERGŐ ÉS TÖRŐCSIK TÜNDE 260 %%%%%%%*%%%%%% 10. ábra: A Batáta-tavi III. fúrásszelvény pollen anyagának változásai (Törőcsik, 2007). Fig.10.: Percentage pollen and spore diagram of selected taxa from the analysed core sequence of the Baláta lake in the last 3000 years (Törőcsik, 2007). (Polygonum cf. persicaria), hamvas fűz (Salix cinerea), vízi menta (Mentha aquatica), széleslevelű gyékény (Typha latifolia), mételykóró (Oenanthe aquatica) és a tőzegeper (Comarum palustre) maradványai is. BTM-4 (60-45 cm) A makrofosszília koncentráció a zónában többé-ke- vésbé változatlan csak a különböző fajok egymáshoz viszonyított aránya tolódik el. A Carex elata elterjedése és a Phragmites és Schoenoplectus hanyatlása a vízszint jelentős csökkenésére utal. Ez a szárazó- dás 50 cm-nél (750 BP év) éri el tetőpontját, ahol a Phragmites és a Schoenoplectus el is tűnik a mintából. A Phragmites mennyisége a pollendiagramon is minimumot mutat ebben az időszakban. A vízszint csökkenésére utal a Potamogeton natans és a Daphnia sp. alacsony mennyisége a mintában. A Pediastrum sp. alga csúcsa a pollendiagramon is sekély, felmelegedő, eutróf víz kialakulására utal. A Nymphaea alba gyarapodásnak indult a mélyedésekben a zsombé- kosok között. Megjelent a rucaöröm (Salvinia natans) is. A kiszáradó semlyékek iszapján nagy mennyiségben élt a Cyperus fuscus és a cf. Eleocharis is, valószínűleg a vízifű (Eleocharis acicularis). A Sphagnum sec. Cuspidata tőzegmoha előkerülése már a láposodást bizonyítja. BTM-5 (45-20 cm) A világosbarna nyers tőzeg lerakódás folytatódik ebben a zónában. 40-45 cm között egy égetett szintet lehet megfigyelni kis mennyiségű feketésbarna tavi iszappal. Az előző zóna alacsony vízszintjének lezárásaként a tó medrét kisebb tűz érintette, amire az elszenesedett Potamogeton natans és Polygonum lapathifolium magvak mellett a megnőtt pernyekoncentrációból következtethetünk. A tűz azonban csak kisebb intenzitású lehetett (a magvak csak elszenesedtek), és nem okozott réteghiányt, ami a radiokarbon adatokból is egyértelműen látszik. Ezt követően a vízszint megemelkedett és a friss iszapot és tőzegfelszínt betelepítették a különféle iszaplakó szervezetek, úgymint; a Cyperus fuscus, Rorippa amphibia (vízi kányafű), Polygonum persicaria, Polygonum lapathifolium és Ranunculus sceleratus (torzsika boglárka). Az átmeneti sekély vízben sok Potamogeton natans és Daphnia sp. élt. A kiégett felszínt ezután gyorsan visszafoglalta a nádas, és a BTM-3 zónához nagyon hasonló állapot alakul ki. A pollendiagramon is a Phragmites terjedését tapasztaljuk. A Phragmites mellett jelentős mennyiségben nőtt a Schoenoplectus lacustris és a Lycopus europaeus is. Az iszaplakó fajok hiányának következtében a nádasok egyre zártabbá váltak.
