A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)
Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete
A BALÁTA-TÓ KÖRNYEZETTÖRTÉNETE 17 l.j.1 ■ I ■ l ■ 1 , I , I , I . I i I , I . I . 1 U...J j li.l.Ui I . I . I . I , I i I . ......................................................... ■ I ■ I ■ I . I . I . I . I . I . I . I . I 0 204002040048 048 08 18 08 18 0204008 18 06 16 04080020400 0.81.6 0 2 4 0 061.8 0 4 8 %%%%%%%%%%%%%%% 11. ábra: Az utolsó 3000 év pollen összetétel változásai Batáta-tavi III. fúrásszelvény mentén (Törőcsik, 2007). Fig.11.: Description of geochemical, molluscan and pollen zones within the Baláta lake sedimentary sequence (Törőcsik, 2007). Ez az állapot lényegében megfelel a Baláta-tó déli részén, a fúráspont körül jelenleg megfigyelhető vegetációnak. Ez alapján a török kortól kezdődően a területen a nádas záródás, zárt nádláp kialakulása és a fűzláp terjedése jellemzi a vizsgált területet. BTM-6 (0-20 cm) Döntően recens nád-, gyékény-, fűz-, káka-, és sásmaradványok. Pollenanalitikai vizsgálat eredménye A pollenvizsgálatot több lépésben végeztük el a területen, először Juhász Imola (2007) végzett 16 ómként pollenelemzéseket, majd egy palinológus team 4 cm-ként egymástól függetlenül megvizsgálták a rétegsor pollenösszetételét. Ez utóbbi eredményeit mutatjuk be (10. és 11. ábra). A pollenvizsgálat során 69 pollentaxont lehetett kimutatni ezek közül a legfontosabb dominancia változásait mutatjuk be és a statisztikai elemzések nyomán készült pollenzónák (BTP) eredményeit az alábbiakban közöljük. BAP-1 (130-260 cm) Az egyértelműen jégkori (pleisztocén végi) rétegekben a fásszárú növények mindenek előtt a fenyőfélék dominálnak (60-85 %). Ez alapján az erdei fenyő egyértelműen erdőalkotó lehetett a vizsgált üledékgyűjtő medence körül és a tölgy, szil, bükk, gyertyán, nyír, éger pollenek folyamatos (bár elenyésző) jelenléte alapján vegyeslombozatú tajga vehette körül a medencét. A tajga kifejlődése egyértelműen zárt volt és nem zárható ki, hogy a tajgaerdő a nedves aljzatú medencét töltötte ki. A tajgát kisebb vizes, sással, tündérrózsával bevont sekély mélységű, nyáron gyorsan felmelegedő tocsogó szakíthatta meg. A füves és libatoppal borított területek aránya, a Kárpát-medence jégkor végi más területeivel szemben minimális volt. Kiterjedt füves térségekre a pollenösszetétel nyomán a vizsgált területen nem következtethetünk. Ennek nyomán a terület vegetáció fejlődése eltér a magyarországi pollenszelvények döntő többségétől
