A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 3. (Kaposvár, 2014)

Sümegi Pál - Náfrádi Katalin - Jakab Gusztáv - Persaits Gergő - Törőcsik Tünde: A Baláta-tó környezettörténete

A BALÁTA-TÓ KÖRNYEZETTÖRTÉNETE

9

NAGYKANIZSA (~150m) 10,2oC 766 mm

[°C] [mm]

4. ábra: Nagykanizsa Walther- Lieth diagramja (Sümegi, 2009).

Fig.4.: Walther- Lieth climate diagram of the Baláta lake based on the last 150 years weather data from weather station at Nagykanizsa.

Belső-Somogy klímája erősen szubmediterrán hatás alatt áll. Ez hatás a legerőteljesebben a terület délnyugati részén a Dráva mentén fejlődött ki, ahol az évi csapadékbevétel 780-830 mm közötti, de az egész térségben kifejlődik a második őszi csapadék maximum is, a szubmediterrán éghajlati hatás egyik jellegzetes vonása (5. ábra). Bár a vizsgált területhez legközelebb a somogyszobi meteorológiai állomás helyezkedik el, de a nagykanizsai nyilvános, internetről is letölthető adatsorait használtuk fel a vizsgált régió éghajlati jellegzetességeinek bemutatására.

A nagykanizsai (hosszabb időszakot átfogó) adatsorával szemben (766 mm) a somogyszobi meteorológiai állomás adatai szerint a Baláta-tavat 712 mm évi csapadékbevétel jellemzi (Kasza-Marian, 2001). A nagykanizsai állomás adatai alapján a területet egyenletes eloszlású csapadékbevétel jellemzi (5. ábra), kettős, nyári és őszi csapadékmaximummal. A csapadékbevétel minden hónapban olyan jelentős a Baláta-tó környékén, hogy meghaladja a párolgás - párologtatás nyomán távozó vízmennyiséget, így a vízbevétele a területnek pozitív a több évtizedes átlagban a viszonylag magas évi középhőmérséklet (9,8 °C) ellenére is. A geológiai, hidrogeológiai és geomorfológiai adottságok mellett ez a pozitív vízmérleg játszik szerepet a jelentős számú tavi, lápi és mocsári terület, közte a Baláta tavi rendszer kialakulásáért a Belső-Somogyban.

Csapadékeloszlás szempontjából, a jelentős csapadékbevétel ellenére, a terület klímája átmeneti jellegű. Szubmediterrán típusú évek 70%-ban, míg kontinentális jellegűek 30%-ban jelentkeznek. Ez tehát azt jelenti, hogy durván minden harmadik év kontinentális jellegű. Ezekben az években a csapadékbevétel csökken és a nyári felmelegedés erőteljesebb, a nyári és téli hónapok közötti

5. ábra: A terület vegetációs és földtani térképe (Persaits, 2009) 1. nyílt víz, 2. fenyves, 3. fűzláp, 4. mocsár, 5. láp rét, 6. rét, 1. égeres, 8.gyertyános-tölgyes.

Fig.5.: Vegetation and geological map of the Baláta lake 1: open water surface, 2: populated pine-grove, 3: willow swamp (Calamagrosti - Salicetum cinereae),

4: marshland, 5: peatland, 6: meadow, 7: black alder bog forest (Dryopteridi-Alnetum typicum), 8: the oak- hornbeam forests (Fraxino pannonicae-Carpinetum).

hőmérsékleti különbségek jelentősebbé válnak, az évi hőingás erőteljesebb lesz, a vízbevétel lecsökken.

A pozitív vízmérleg hatására a terület magasabb részei erdővel borítottak és a termelő gazdálkodás kialakulása előtt a magasabb talajvízállású területeket leszámítva zárt erdötakaró borította vizsgált régiót. Az erdőkkel borított homokdűnék között fekvő és deflációs laposban kialakult lápterület híres gazdag állat- és növényvilágáról. A tó egyik legnagyobb nevezetessége az Aldrovanda vesiculosa, de más növényritkaságok is találhatók: Comarum palustre, Sparganium minimum, Ludwigia palustris, Menyanthes trifoliata és Caldesia parnassifolia.

A lápon meglehetősen ritka és kicsi a nyílt vízfelület, ugyanis a tómedence jelentős részét ingólápok (Glycerietum maximae, Scirpo - Phragmitetum, Thelypteridi - Typhetum augustifoliae), fűzlápok (Calamagrostio - Salicetum cinereae) és zsombéko- sok (Caricetum elatae) és különböző hínártársulások (Spirodelo - Aldrovandetum, Nymphaeetum albo - luteae) borítják. A tavat égeres láperdők és tölgy - szil - kőris ligetek zárják körül. A környező homokbuckákon pedig cseres - tölgyesek, az üdébb részeken pedig gyertyános - tölgyesek találhatók (5. ábra).