A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Horváth J. Gyula - Eperjessy Ernő: Adatok a németlukafai üveghuta történetéhez

ADATOK A NÉMETLUKAFAI ÜVEGHUTA TÖRTÉNETÉHEZ

237

aki pedig a hamuzsírfözök és üvegcsürök termelésének rendszerét a jobbágyszolgáltatások részeként dolgozta ki és szervezte meg.14 Miután e tevékenységek ebben a formában teljesen ráfizetésesek voltak, az üveg és alapanyagainak gyártását már vállalkozókra kellett bízni. (Későbben ezt az utat választotta a pécsi püspökség Hosszúhetény, Pusztabánya, Óbánya-Alte Glashütte, Újbánya-Neuglashütte, stb. esetében is.) Az itt embertelen körülmények közt dolgozó munkások már nem jobbágyi függésben termelnek, hanem igazi ipari vállalkozóknak tekinthetők.15

Ebbe az új, kezdetleges ipari rendszerbe kapcsolódnak be a zsidók, akik sok évszázados kereskedelmi gyakorlatukkal fontos szerepet töltenek be az üveggyártás és értékesítés folyamatában. Koordinálják a hamu- égetők és a hamuzsírfözök munkáját, gondoskodnak a kész áru raktározásáról, elszállításáról, az üvegkészítők kész termékeinek (öblösüveg, táblaüveg) közvetítéséről és eladásáról a monarchia más részeiben. Kereskedelmi úton ők lesznek szállítói a helyben nem található alapanyagoknak (kvarchomok, mész, kaolin, stb.), bizonyos munkaeszközök, mindennapi használati cikkek (főzőüstök, szerszámok, lábbelik, textíliák, világítóeszközök, stb.) beszerzői. Nem utolsó sorban ösz- szeköttetéseik révén tőkét szereznek új főzőcsűrök és üvegfúvók létesítéséhez.16

A zsidóság szerepének emlékét őrzi Németlukafa és az almamelléki vasútállomás közötti, 3-4 km hosz- szú erdei kocsiút, amelynek neve napjainkban is Zsidóét. Szekereken erre szállították a lukafai üveggyár és keménycserépgyár termékeinek egy részét.17 Ugyancsak tevékenységükre utal a lukafai Zsidóvágás nevű erdőrész, melynek fáját „lábon vették meg”, és termeltették le hamuzsír gyártás céljára.18

Habár Zselic üveghutáinak átfogó tanulmányozása még nem történt meg, az utóbbi időben megjelenő helytörténeti kutatások egyre több huta-helyről adnak hírt. Ugyanis az erdei üveghuták időleges tevékenységet fejtettek ki. Működésük a kivágható és elégethető erdőktől függően általában 20-30, esetleg 40 évig tartott. Ezután a primitív üzem máshova költözött. Horváth J. Gyula az 1960-70-es években végzett behatóbb kutatásai alapján 1981-ben még arról ír, hogy a XVIII. és a XIX. századból bizonyossággal és dokumentálhatóan a Zselicben 6 „erdei üveghuta" létezését fogadhatjuk el. Megállapításai szerint ezek: 1. Gödre melletti Szentmárton (ma Gödreszentmárton); 2. Somogyhárságyhoz tartozó Magyarlukafa; 3. Gálosfa melletti Szentluka-puszta; 4. Németlukafa (Almamellék legtávolibb határrészében) 5. Rákó-puszta, régi nevén Hugomér (ma Kaposkeresztúrhoz tartozik); 6. Kétújfalu melletti Szentmihályfa (a Zselic délnyugati peremén).19

14 H. J. Gy. Kézírásos vázlat (Eperjessy Ernő birtokában, 2012.)

15 H. J. Gy. Kézírásos vázlat

16 Tartalmi idézet a zsidóság szerepéről , Horváth J. Gyula Bárdud- varnoki üvegszimpozionon tartott előadásából.

17 Lehmann Antal: XIX. századi üveghuták a Zselicben. Baranyai Művelődés, 1969. június. Pécs. 95. p.; Adatközlők: Boder (Bodor) József erdész Németlukafa- Almamellék.1950. ; Fodor János Sasrét- Almamellék;

18 Adatközlők: Boder (Bodor) József erdész 1950, Németlukafa Almamellék; Ralchl Sándor Szentmárton-puszta - Almamellék, 1969.

19 H. J .Gy. Kézírásos vázlat

Horváth (1981-ben írt) jegyzetében szereplő 6 üveghuta biztos létezését, az időközben előkerült újabb adatok módosításaival is elfogadhatjuk. A felsorolásban Horváth J. Gyula „két első, ősi hutának" a (gödre-) szentmártonit és a hárságyit jelöli meg. Második korszaknak, egyben a zselici huták virágkorának a szentlukai és a lukafai hutákat tartja. Harmadik (hanyatló) korszakra a Zselic szélén a szentmihályfai és a rákó-pusztai, vagyis a hugoméri üvegműhelyeket teszi. E két utóbbit már létesítésük idején is anakronizmusnak tartja: „hiszen a mindjobban megcsappanó, erdőpusztító huták kora már lejárt... Ezért a két huta alig két évtizedig vegetált, majd végleg abbahagyta erdőfaló ipari tevékenységét.”20

,Az egyik legrégebbi zselici hutának a (gödre-) szentmártoni tekinthető" - írja Horváth. - Erről két adatunk is van. Az első 1784-ben készült II. József korabeli katonai térkép, amely Gödre közelében Glashütte névvel jelez egy helyet. A jelzés fölött egy más kéztől származó Nichtgangbar, vagyis járhatatlan beírás található. Ez a térkép katonai célzattal készült, tehát a bejegyzés is katonai szempontból tartja fontosnak megjegyezni, hogy itt komolyabb katonai egységgel felvonulni nem lehet.21 A második adat a Winkler Mihály22 által írt gödrei plébánia történetében található, ahol Szentmártonról azt olvashatjuk: „...1790-ben itt egy „Glasblöserei"-t, azaz üveghutát létesítettek. Ám ez helytelen adat, mivel láttuk, hogy az 1784-es József császár korabeli katonai térképen már megtalálható, megjelölve, hogy arrafelé az út járhatatlan”. - állapítja meg és zárja le ezt a kérdést Horváth J. Gyula, az 1990-es évek elejéről fennmaradt kéziratos előadásában.23

Lang Ádám, az üveghuták másik neves kutatója Üveghuták a Kelet-Mecsekben, 2008-ban megjelent kötetében, feltehetően ugyanerről a hutáról, de a földrajzi bizonytalanság miatt más megnevezéssel, már sokkal bővebben tudósít: „...a Bakócához tartozó Kövesd- pusztán a Melczer-uradalomban az 1770-es évek első felében, de mindenképpen 1771 után létesült üveghuta... Pécs város peres iratainak anyagából is kiderül, hogy 1774-ben már létezett Bakoczai Bánnya. 1781- ben készített, szűkszavú vármegyei jelentés csupán az üvegcsűr létezéséről tudósít. Két évvel később már nagyon elhanyagolt állapotban lehetett a műhely, hiszen a II. József-féle katonai felmérés országleírásában „Glashütte” helynév alatt ezt olvashatjuk: „egy bedőlt üveghutából és néhány rossz házból áll. ” A felmérés térképszelvényén a „ Glas Hütte a Bakóczáról Szágyra vezető út mentén, a Kövesdi-völgy torkolatában, a Szágyi-patak közelében található,... a hely közel esik Alsókövesd-pusztához, bár nem azonos vele... A huta tulajdonképpen közelebb feküdt Szágyhoz, mint Bakóczához, innen ered a tévedés, hogy Szágyon is lett volna üveghuta. A kövesdi hutát a jozefiniánus fel20 H. J. Gy. Kézírásos vázlat

21 Feltehetően ugyanarról a Munnichsmeyer tüzértiszt által 1784-ben készített térképről van szó, amelyre későbben Lang Ádám is hivatkozik.

22 Winkler Mihály kétizben is volt Gödrén plébános: 1757-1759 között és 1789-től 1810-ig, haláláig. A második szakaszban a tehetséges és alkotó egyéniség a plébánia történetét latin és német (1790), a zsidóknak szánt művét és a velük folytatott levelezését héberül írta.

23 H J .Gy. Kézírásos vázlat