A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Molnár István - Sipos Carmen: A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep
A BALATONLELLE-RÁDPUSZTAI ÁRPÁD-KORI TELEP 185 platni alatt több késő bronzkori töredék (13.9/435.3.1-7.) is volt - ez azzal is magyarázható, hogy az objektumot egy őskori gödörre ásták rá. Emellett több Árpád-kori kerámiát is találtunk. Egy csillámos homokkal és apró kaviccsal soványított, szür- késbama, kormosra égett, kihajló, egyenesen levágott peremű fazék számos töredéke mellett (13.9/435.3.2.) egy fazék alakú bogrács vagy bográcsfazék töredéke volt a platni alatti részben. A csillámos homokkal és kaviccsal soványított, szürkésbarnára, kormosra égett felületű edénynek kissé vastagodó, ferdén levágott és kissé gömbölyített pereme van. A perem alatt néhány centiméterrel, a belső részén alakították ki a felfüggesztésére szolgáló fülét (13.9/435.3.1.). Számos töredékét találtuk egy homokkal és apró kaviccsal soványított, szürkésbarna, kormosra égett, enyhén kihajló, ferdén levágott, kissé megvastagodó peremű, egyenes aljú csigavonaldíszes fazéknak. A perem átmérője 16 cm volt (13.9/435.4.4.). 436. kemence A kemence platnija 130 cm átmérőjű, kerek, nagyjából egyenes. A nyesett felszínhez közel, nagyjából attól 10 cm-re volt, a fala csak néhány cm-en volt követhető. A platni előtérgödör felé eső része hiányosan maradt meg, részben megsemmisült. Hőtartó rétege nem volt, felette egy római kerámia volt (13.9/436.2.1.). 438. kemence A kemence közvetlenül nem kapcsolódik az előtérgödörhöz, ennek az oka, hogy a nyesett felszínen volt és egy részét a gép is elvitte. A falából semmi nem maradt, a platni is hiányosan maradt meg. Utóbbi kerek alakú, nagyjából 150 cm átmérőjű lehetett, enyhén homorú az alja. A platni alatt ritkásan volt kirakva kerámiával. Római és őskori (13.9/438.1.13.) töredékek is voltak az anyagában. Emellett díszítetlen (13.9/438.1.11 -12.), rádlidíszes (13.9/438.1.7-8, 13.9/438.1.10.) és csigavonalas (13.9/438.1.9.) oldaltöredékek, aljtöredékek (13.9/438.1.5-6.) és peremtöredékek fordultak elő. A peremek között volt gömbölyített (13.9/438.1.1.) és ferdén levágott (13.9/438.1.2.) is. Egy csillámos homokkal és kaviccsal soványított, eredetileg vörösesbarna, kormos felületű, szürke törésfelületű, belső felén fedő számára felhúzott, ferdén levágott, gömbölyített, külső oldalán megvastagodó, háromszög átmetszetű peremtöredékek (13.9/438.1.3-4.) emelhetőek még ki az anyagából. Az objektumok Épület Egy meneteles bejáratú épületet találtunk. A bejárat a rövid oldalon volt, a kemencét a bejárat elé helyezték el. Hasonló szerkezetű házak nyomát számos helyről ismerjük.19 Hazánk területén - elsősorban a Duna-ka- nyar környékén, valamint az Észak-Dunántúlon és a Kisalföldön - már a kora Árpád-kortól megjelentek a rövid oldali, elsősorban meneteles bejárattal és általában a bejárat mellett elhelyezkedő, leginkább négyszögletes kőkemencével rendelkező házak. Később az ország más tájegységein is elterjedtek az ilyen épületek,20 a 12. századtól az északkeleti térségben és az Alföldön is kimutathatóak.21 Ahogy az alföldi Tiszafüred-Majoroson,22 úgy az általunk feltárt házban is agyagkemence volt a 19 A teljesség igénye nélkül például Pilismarót-Szobi révnél (Kemenczei-Stanczik 1979, 7-15.), Kéménden (Nevizánszky 1982, 75.), Visegrád-Várkertben (Kovalovszki 2002, 86., 17. kép), Muzsla- Csenkén (Kuzma-Ozdani-Hanuliak 1983,143., 337., 87/1. kép), Tatabányán (Vékony 1980, 28-29.), Hejőkeresztúron (Wolf 1997.139.) figyeltek meg ilyen helyzetű, általában kökemencés házakat. 20 Balassa 1985, 64; Fodor 1989, 23-25., Takács 2002. 32-33. 21 Balassa 1989. 68-69., Fodor 1989, 23-25. 22 Fodor 1989, 23-25. bejárat mellett. Elmondhatjuk, hogy a rövid oldali, meneteles lejáratú házak fontos Somogy megyei példáját találtuk meg. Szerkezete inkább a korábbi időszakra teszi az épületet, a leletanyaga is ezt támasztja alá. A lelőhely északi részén számos kemence volt, de itt már újabb épületet nem találtunk, ez a talajnak a dombtetőn való erős lepusztultságával is magyarázható. Külső kemencék A korszak falvainak egyik jellemzője a szabadtéri kemence, ezekből többet is találtunk. 3 esetben az előtérgödörhöz egy (347, 624, 611), egyszer két (5,7), egyszer pedig három kemence tartozott (435, 436, 438). A kemencék ahhoz az általánosnak tekinthető típushoz tartoznak, amelyet először Méri István mutatott be.23 A kovásztalan lepénykenyér sütésére szolgáló kemencéket a megásott előtérgödörből a földbe vájták. A lelőhelyünkön talált kemencéknél az előtérgödör 25-50 cm-rel volt mélyebben a platni szintjénél, a tengelyük a platni felé mutatott. Az előtérgödrök közül a 347. és 612. előtérgödör szív alakú, szélességük a platni előtt a legnagyobb, (205 illetve 265 cm nagyságú), a 625. lekerekítet sarkú téglalap alakú (160 cm-es). A két- és a háromkemencés gödröket szabálytalan oválisnak nevezhetjük. A kemencéket külön időszakban használhatták, a gödrüket is bővíthették, alakíthatták, a gödrük viszonylagos szabálytalansága is erre utalhat. A 16. előtérgödör nagyméretű 360 cm-es nagysága, egymással szemben a két rövid oldalon lévő kemencéje arra utalhat, hogy a második fázisban jelentősen növelhették a gödör méretét, a 437. gödör 200 cm-es nagysága nagyjából megfelelne az egy kemencés előtérgödrök méretének. A 347., 625. és 612. előtérgödrök enyhén a platnihoz lejtenek, bár az utóbbi másik oldalán is van egy lemélyedés. A 625. és 612. gödrökben a platni felé eső oldal két ovális, ívelt lemélyedés van. Ezt a jelenséget már az első hasonló objektumokat közlő Méri István is megfigyelte, erősen faszenes, hamus betöltést talált bennük. Megállapította, hogy a kemencéből ezekbe húzták a pernyét, a parázs őrzésére is használhatták ezeket.24 A kemencék fölött biztosan volt valamilyen köny- nyű tető, az ezt tartó cölöpök nyomát nem sikerült megtalálnunk, erre a dombtetőn az erős lepusztultság, a déli részen a mocsári talaj miatt nem is volt sok esélyünk. A platnik szokásosnak mondható méretűek, 130- 160 cm-esek. Az 5., 7. és 435. sűrűn, a 347, 438. kemence valamivel ritkábban volt kirakva kerámiával. Több kiegészíthető edény is volt ezek között, de kisebb darabok, sőt, római és bronzkori töredékek, illetve az 5. kemencénél egy kő is volt a hőtartó rétegben. A 436., 624., 611. kemence alatt nem volt hőtartó réteg. A platnik felett több esetben megfigyelhető a boltozat beomlott, esetleg még részben álló maradványa, máskor viszont a kupola teljesen megsemmisült, maradványainak nincs nyoma. Az objektumok betöltését vizsgálva úgy tűnik, hogy ezeknél a kemencéknél a sütőfelület feletti rész az előtérgödörrel egy időben töltődött fel, a boltozat maradványait még ezelőtt eltakaríthatták. 23 Méri 1952. 60., Méri 1963. 24 Méri 1963. 274-276.
