A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Varga Máté: Középkori leletek Nagyberki-Szalacskáról I.
218 VARGA MÁTÉ a magángyűjteménybe.7 Szintén a Fekete-gyűjteményből került be a múzeumba számos középkori vas-, és bronztárgy, azonban ezek többségének származása is bizonytalan. Ezek eredetének felkutatása még zajlik, így ezekről a későbbiekben számolunk be. Szám Anna egyetemi hallgató 1964-ben a területen folytatott helyszínelést, ahol sok őskori, Hallstatt-kori, La Téne kultúra korabeli, bronzkori, római, „barbár” (népvándorlás kori?) és középkori kerámiát is gyűjtött, amelyeket eljuttatott a kaposvári múzeumba.8 A Darnay-leltárkönyvben9 10 11 pontosabb lelőhely megnevezés nélkül az alábbi leletek szerepelnek Szálacskáról: „igen sok” vassarkantyú, kengyel, patkó, nyílcsúcs, kés, lándzsa.'0 A középkori településről az alábbi írott forrásokkal rendelkezünk jelenleg": a terület 1524-ben a somogyvári apáté. Ekkor egy gyaláni birtokperben tűnik fel az apát Szabó Gál nevű szalacskai (Zolachka) jobbágya.12 1535-ben Török Bálint 300 forintért bérbe veszi Somogy megye tizedeit Máté apáttól és kon- ventjeitől egy évre. Az oklevélben megnevezik ezeket a falvakat, itt említik Szálacskát.13 1542-ben kettő és fél - Török Bálintnak - adófizető portát írtak össze, valamint öt darab portát, amik nem fizetnek (szegénységük miatt).14 Az 1554-es török defterben hat adózót15 írtak össze Szálacskán, míg a közvetlenül utána említett Váralja (Várolja)16 részen három adózót (ezek a települések a szentmártoni - ma Felsőszentmárton - náhije-be tartoztak). 1555 után változott a közigazgatási beosztás, ekkor Berki és környéke a (török) koppányi náhije-be tartoztak.17 Szálacskán 1565-ben és 1582-ben is 10-10 adózót említenek, míg Váralján ugyanezen időpontokban három, illetve öt adózót írtak 7 Találunk köztük II. Géza és II. Béla érmeket, „Moneta regis... (Slavon dénár) K. Kálmán idejéből. 2 db Szálacskáról, 1 db Szabadiból. Tar Józsi nagyanyjától.” (az érmek nincsenek meg), III. Béla rézpénzét (CNH 98., 4 db), III. Béla „arab feliratú” pénze (nincs meg), Károly Róbert ezüstdenárt (CNH II. 8., nincs meg), Károly Róbert ezüstdenárt (CNH II. 54.A, 3 db, nincs meg), I. Lajos szere- csenfejes dénárját (CNH II. 89. A.), I. Ulászló dénárt, török akcsét (nincs meg), II. Mátyás, II. Ferdinánd, I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, I. József, II. Lipót, I. Ferenc és V. Ferdinánd érmeit is. 8 RRM Régészeti Adattár IV/47/39. számú jelentésében olvasható. A középkori leletek nincsenek meg a múzeumban, de elképzelhető, hogy valójában nem is kerültek be. 9 Darnay Kálmán (Sümeg, 1864 - Sümeg, 1945): író és régész volt, Sümeg környékén több jelentős ásatást is folytatott, illetve a saját gyűjteményéből alakult meg az Állami Darnay Múzeum. Ásatásokat folytatott Szálacskán is, és több leletet összegyűjtött. A múzeum gyűjteményét később a keszthelyi Balatoni Múzeumba szállították, így néhány szalacskai tárgy jelenleg ott található meg. Továbbá lásd: Németh 1964. 10 Kocztur 1964. 102., Feltehetően korábban ezek is a Darnay- gyűjteményben voltak. 11 Az információkért hálás köszönet K. Németh Andrásnak. 12 Szakály 1998. 207. 208. pont 13 Sörös - Rezner 1905. 793-794. 14 Magyar Országos Levéltár, E 158 Conscriptiones portarum. XLIII/b. Nr. 44. Föl. 458.: Zalachka néven szerepel, valamint feltűnik mellette egy Waralya rész is. „Valentinus Thewrek portarum 2,5, Pauperus V.”, továbbá Tímár 1976. 54.1322. pont 15 A forrásokban hane szerepel, amit jobb híján adózónak fordítottak. A hane valójában jobban megfelel a család fogalmának, bár vannak, akik szerint ház, épület jelentéssel bír. Káldy-Nagy 1960. 7. 16 Ezt a falut a szerző Tarrós vagy Cserénfa környékre helyezte, de véleményünk szerint Szalacska mellett keresendő. 17 Csánki 1914.463. össze.18 Váralján 1542-ben lakott egy egytelkes nemes is, név szerint Fekető Benedek.191438-83 között Berki biztosan Tolna megyéhez tartozott, így valószínű, hogy a tőle nem messze lévő Szalacska is. Az 1573-74. évi török kincstári lajstromban Berki néven szereplő településen három adózó háztartást említenek.20 Az 1660. évi pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várához tartozott Szalacska.21 Sági Károly 1952-es ásatása alkalmával az 1333/3. kataszteri számú telek sarkában egy rom nyomait látta. A népnyelv ezt a részt „török mecset”-nek nevezi. A kőtörmelék mellett középkori téglát is lehetett találni, így Sági már akkor megállapította, hogy a rom nem római korú. Szintén ez évben Sági azonosította, hogy Darnay Kálmán hol találta meg 1906-ban a kincsleletet. A lelettől nyugatra kb. 15 méterre 20 rendszertelen fekvésű, melléklet nélküli csontváz is előkerült.22 Utóbbiakról elképzelhető, hogy szintén a templom körüli temetőhöz tartozhattak.23 1979-ben a területen Honti Szilvia több ízben is végzett helyszínelést, amikor Pallósi József leletbejelentő több leletet és lelőhelyet mutatott meg. Elmondása szerint a szalacskai szőlőhegyen a Papgödör nevű helyen, Orbán Sándor telkén van egy templomhely. A közelében egy ásott, falazott kút, ahonnan Fekete József tanító sok leletet vitt el. Pallósi elmondta, hogy fiatalabb korában, a templomból még kő-, és téglafalak is álltak.24 Szálacskát K. Németh András is említi, mint templomos helyet a középkorban.25 Az 1715. és 1720. évi országos összeírásban már nem szerepel Szalacska. Az I. katonai felmérésen (1780- 84 között készült) Szalacska néven jelenik meg, de nem mint lakott település, hanem szőlőhegyként ábrázolják a kápolnával együtt. A. II. katonai felmérésen (1806-69 között készült) már „Salatska puszta” néven szerepel, a várhegytől nyugati irányban helyezkedik el (2. ábra).26 Mivel ezeken a térképeken már pusztaként szerepel, így valószínű, hogy a török hódoltság idején néptelened- hetett el, és azután már nem telepedtek meg újból az emberek Szálacskán. A várhegyet - ahogy a térképeken is látszik - szőlőhegyként használják a későbbi időkben. Szálacskán egy hosszú életű megtelepedéssel számolhatunk, hiszen egészén a 10. századtól a 17. századig létezhetett. Amikor a kápolnát - valószínűleg 1773-ban 18 Káldy-Nagy 1960. 37., Szalacska: „Ágoston kovács, Sebők János, Tód Gál, Szabó Kelemen, Hájós Imre, Pál András’’-, Váralja: „Farkas János, Balázs Benedik, Füredi Mihál" 19 Tímár 1976. 56. 1385. pont és 93. 847. jegyzet. „Waralya. Benedictus Fekethew nobilis unius sessionis pauper est." 20 Csánki 1914. 117. 21 Csánki 1914. 96. 22 MNM Adattár 81.SZ.I., RRM Régészeti Adattár IV/47/23-24., Kocztur 1964.102. 23 Ha a Darnay-féle ásatás a mai kápolnától déli-délkeleti irányban volt, akkor a középkori templom ettől jóval délebbre található (200- 300 méter), így nem valószínű, hogy a középkori temető eddig elérjen. 24 RRM Régészeti Adattár IV/47/111-112. 25 K. Németh 2011. 111. Nagyberki és környéke a középkorban hol Somogy megyéhez, hol Tolna megyéhez tartozott, ezért is szerepel a középkori Tolna megyei templomok között. 26 Továbbá Frech József: Fejezetek Nagyberki történetéből. Nagyberki, 2001., Frech József: Szalacska: egy földvár története. Nagyberki, 2010., A II. katonai felmérésen a puszta a várhegytől nyugati irányban található.
