A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Varga Máté: Középkori leletek Nagyberki-Szalacskáról I.
KÖZÉPKORI LELETEK NAGYBERKI-SZALACSKÁRÓL I. 219 áVH. í 1 2. ábra: Szalacska-puszta a II. katonai felmérésen és egy műholdképen készül el, Szent Antal tiszteletére felszentelve - megépítik, nyilván a korábbi templom már nem létezhetett, mert akkor valószínűleg annak a helyén vagy annak a romjaiból emelték volna a kápolnát. A Somogy megye földrajzi nevei kézikönyv az alábbi adatokat említi: „111. Szalacska-puszta: Szalacskai- major: Jelenleg a tsz egyik majorjaként üzemel. 134. Vár ajja: a szalacskai földvár alatt húzódik. 152. Kápolna: Szalacska legmagasabb pontjára épült. 153. Szalacska: Pesty Frigyes szerint régen itt híres vár volt, amelyet Szent István csak 7 évi ostrom után tudott bevenni. 171. Erdőg vára. 172. Csapka teltös, Sapka tőttés: Pesty Frigyes szerint Szent István idejében keletkezett. ”27 Több helyen feltűnik a Váralja településrész, amit jelenleg még nem tudunk pontosan behatárolni, hogy hol is helyezkedhetett el, de mindenképp egymáshoz közel kellett lenniük.28 A Somogy megyei vármonográfiában említik Berki-gát vára nevezetű erődítést, amelyet 17. századi forrásokból ismerünk, viszont eddig még nem sikerült azonosítani. Ennek kapcsán Magyar Kálmán megemlíti, hogy ez az erődítés eset27 SMFN 484-485., A 153-as pontnál lévő adatra máshol nem találunk hivatkozást, így egyelőre nem tartjuk bizonyítottnak ezt a történetet. A Sapkatöltést (amit eddig még nem sikerült azonosítani) Csánki Dezső valószínűnek tartja, hogy a törökök építették. Csánki 1914. 117., Az Erdőg vára elnevezésű hely szintén azonosítatlan még. 28 Erre az adatra K. Németh András hívta fel a figyelmemet. leg kapcsolatba hozható a fentebb említett földrajzi nevek valamelyikével.29 Ezt a lehetőséget először Papp Sándor vetette fel, aki 2002-ben egy addig ismeretlen török nyelvű dokumentumot ismertetett.30 Az irat szerint a palánkot (kastélyt, várat?) a törökök emelték a pécsi szandzsákban, valószínűleg 1655- ben. Az 1606-os zsitvatoroki béke értelmében új várat nem lehetett építeni, azonban a törökök azzal védekeztek, hogy nem új várat emelnek, hanem egy régi török palánkot újítanak fel. Miután elkészült 320 főnyi őrséget helyeztek el benne. Egy korabeli beszámoló szerint a palánk a Koppány mellett, a két víz: a Kapos és a Balaton között, nem messze Pécstől volt található. Ezen leírás alapján a palánk akár Nagyberki környékére is helyezhető, de pontos helye nem ismert. A palánkot 1660-ban pusztították el, amikor Ákosházy Sárkány János érszegi főkapitány betört csapataival. Arról, hogy az erődítményt újraépítették volna, egyelőre nincs adatunk. 29 Magyar - Nováki 2005. 163-164. 30 Papp 2002. A német nyelvű iratokban az alábbi formákban szerepel: Perky, Perckhi, Perki, Pereki, Berky, Berki, Bereky, Bereckhy, Berechi.
