A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Sovány Krisztina - Szollát György - Juhász Magdolna: A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 7-16 Kaposvár, 2013 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület aktuális vegetációtérképe 1SOVÁNY KRISZTINA, 2SZOLLÁT GYÖRGY és 3JUHÁSZ MAGDOLNA 'Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., e-mail: sovanykriszti@gmail.com "Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40., e-mail: gyorgy.szollat@gmail.com 3Rippl-Rónai Múzeum H-7400 Kaposvár, Fő u. 101., e-mail: juhasz@smmi.hu Sovány, K., Szollát, Gy. & Juhász, M.: Actual Vegetation Map of Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Hungary). Abstract: The aim of this survey was to create an actual, very particular and GIS-based vegetation map of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area. As a main result of the survey 26 several habitats were detected in 94 vegetation patches or patch-groups. Mostly the woodless habitats are the notablest ones, like rich fens, open sand steppes or some more natural stands of closed sand steppes. Keywords: GIS, vegetation map, Látrányi Puszta, ÁNÉR Bevezetés A Balaton-medence peremén fekvő, 220,7 hektár területű Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület 1992- ben vált országos jelentőségű védett területté. Kiemelkedő növénytani ritkaságai mellett állatvilága és tájképi értékei is jellegzetesek. A Dél-Dunántúlon és különösen a Balaton-térségben ma már kevés ilyen épen fennmaradt, változatos élőhelykomplexum található. Bár a legtöbb kutatás alapjául szolgáló Magyarország kistájainak katasztere (Marosi szerk. 1990) és annak újabb kiadása (Dövényi szerk. 2010) is Nyugat-Külső-Somogyhoz tartozóként jelöli, a terület felszínfejlődésének alakulása, alapkőzete, talajtani, klimatikus és botanikai adottságai alapján a Balaton-medencéhez tartozik. Ide sorolták Molnár Csaba és munkatársai is hazánk vegetációs tájainak meghatározásánál (Molnár Cs. et al. 2008). A Látrányi Puszta helyzete különleges, mert tájhatáron fekszik, Külső-Somogy lösszel fedett dombvidéke és a Balaton-medence határán. Külső-somogyi meridioná- lis hátak fogják közre azt a völgyet, amelynek északi részén található a vizsgált terület. Éppen ennek köszönhető a változatos élőhelykomplexum kialakulása, ugyanis az átszivárgásos lápi élőhelyek vize nagyrészt a dombsági pannon rétegekből származik. A Balaton déli partján lévő, a tóhoz kifutó meridionális völgyek tölcsérszerű öblözeteinek alapkőzete homok, így tájfejlő- désileg már a Balaton-medencéhez tartoznak. E térség növényzetét Debreczy (1981), Szalóky és Bódis (2004) valamint Kovács (1955) vizsgálta, a tó és a Látrányi Puszta területének egykori kapcsolatára pedig Ihrig (1973) és Zlinszky (2011) világít rá. A legjellegzetesebb élőhelytípusok - a láprétek és homoki gyepek - jellemzőiről hazánk más területeiről származó alapvetéseket Lájer (1998a, 2006), Lendvai (1990), Molnár Zs. et al (2008 a,b) és Kovács (1958) munkái tartalmaznak. Maga a Látrányi Puszta területe botanikailag kevéssé kutatott. Szórványos adatokat Lájer (1998 b,c), és Rozner et al. (2011) munkáiban találhatunk. Az eddigi legrészletesebb vizsgálatok az ezredforduló környékén zajlottak a természetvédelmi kezelési terv megalapozásaként. A felmérés eredményei a Natura Somogyiensis 5. tanulmány- kötetében kerültek publikálásra (Ábrahám szerk., 2003), amelyben a botanikai fejezet Lájer (2003) nevéhez kötődik. Ez a fejezet mára aktualizálásra és némi pontosításra szorult az azóta kidolgozásra került Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (ÁNÉR) és modern térinformatikai módszerek alkalmazása révén. Anyag és módszer A terepi munkálatok keretében alapos és rendszeres területbejárást végeztünk 2010. április és 2012. augusztus között. Az egyes élőhelyfoltok kiterjedése egy Garmin Geko 201, és egy Garmin Geko 301 típusú GPS készülék segítségével, ún. track-ek felvételével került rögzítésre. A faültetvények esetében a terület erdészeti üzemtervi térképét, valamint a területről 2005-ben készült légifotót vettük alapul, mivel a vegetációs időszak előrehaladtával a lombozat árnyékolása negatívan befolyásolta a GPS készülék pontosságát. A track-eket Oziexplorer program segítségével vittük számítógépre, ugyanezen program segítségével ESRI Shape F/7e-okba mentettük, majd ArcView GIS 3.1 típusú szoftverrel dolgoztuk fel. Az élőhelyek kategorizálásának tekintetében az ÁNÉR legújabb felosztását (Bölöni et al. 2011) vettük alapul, néhány esetben finomításokkal élve. Ezek a finomabb kategóriák besorolhatók az élőhely-osztályozási rendszer kategóriáiba, ugyanakkor annak osztályozási szintjénél finomabb (esetenként cönológiai) kategóriát jelentenek. A növényállományok egymástól való elkülönítésénél Bartha et al. (2006) és Borhidi (2003) útmutatásait is felhasználtuk. A fajok neveit illetően Király (szerk., 2009) munkáját vettük alapul. Eredmények A felmérés eredményeként elkészült vegetációtérképen (1. ábra) összesen 94 élőhelyfoltban (foltcsoportban) 26 különböző vegetációtípust különítettünk el. Az egyes növényzeti típusok által borított összterület adatokat az 1. táblázat tartalmazza. Az élőhelytípusok jellemzését az alábbiakban ismertetjük.
