A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)
Ortmann-né Ajkai Adrienne - Tóth István Zsolt - Sirok Attila - Nagy Dániel - Kulcsár Péter - Partos Kálmán: Egy ismeretlen "őserdő" a Kelet-Mecsekben: 25 éve felhagyott bükkös aljnövényzetének térbeli mintázatai
66 ORTMANN-NÉ AJKAI ADRIENNE, TÓTH ISTVÁN ZSOLT, SÍROK ATTILA, NAGY DÁNIEL, KULCSÁR PÉTER, PARTOS KÁLMÁN 1. ábra: A vizsgálati terület térképe- tetőerdőbe megy át. Az erdőrészletben méretes fák kidőlésével megindult a spontán lékesedés, különösen a rendkívül esős tavaszé 2010. évben, így több olyan, különböző korú és méretű lék található, melyek később a lékvágásos kísérletek természetes kontrolljaként szolgálhatnak. Felmérési módszer Az aljnövényzet felmérését a kitűzött ponthálóhoz kapcsolódóan végeztük. Tóth István Zsolt és Kulcsár Péter (DDNPI) tavasszal (május eleje) és nyáron (július eleje) a mintavételi pontokon 1,8 m sugarú (10 m2) körben fajlista és %-os borítási adatokat vettek fel. Egy másik csapat (O. Ajkai Adrienne, Nagy Dániel, Sírok Attila) 2010 szeptemberében, az erdőrezervátumok aljnövényzeti felmérésére kidolgozott protokoll szerint (Ódor et al. 2008): pontonként 6 m sugarú körben 30 db 0,5 m2 területű mintakor (2. ábra), fajlista és %-os borítás) felvételezett, lehetővé téve az összehasonlítást bükkös erdőrezervátumokkal, pl. a közép-mecseki Kőszegi-forrás Erdőrezervátummal (Sírok 2011). A felmérések adatait az ArcGIS programmal térinformatikai adatbázisba rendeztük. Értékeltük a teljes fajkészlet, borítás/fajszám arány, a védett és erdőtípusalkotó fajok, a szociális magatartás-típusok, Shannon diverzitás-index (Pásztor és Oborny 2007) térbeli mintázatait. A mintavételi pontokat megjelenítő térképek az ER- protokollos felvételi adatokon alapulnak, kivéve a védett fajok térképét, ahol a Tóth-Kulcsár felvételezés adatait is beépítettük. 4*7 + 2 elrendezés ♦ 2 RANDOM 2. ábra: Az erdőrezervátum-protokoll szerinti 28+2 körös aljnövényzet-felmérés mintavételi elrendezése Eredmények Fajkészlet A gyepszint közepes-nagy borítású, sok Fagetalia elemmel. Összesen 95 fajt találtunk a gyepszintben, ebből 14 védett. Jellemzőek a mediterrán jellegű fajok, pl. Tamus communis, Ruscus acuieatus, R. hypoglossum, Helleborus odorus, Lathyrus venetus, Asperula taurina. Felmérésünk szerint a kevésbé meredek részeken fajgazdag. A legkisebb fajszámú pont 5 fajjal, míg a legmagasabb fajszámú 33 fajjal rendelkezik. Egy pontban találtunk ilyen fajgazdagságot amelyet a térképen középtájban láthatunk. A pontok többsége az 5-8 és a 13-17 fajszámmal bíró kategóriákba tartoznak. Magasabb fajszámot a lankásabb hajlatokban, völgytalpakban és a gerincen (ökotón helyzet) találunk, a közepes és kis fajszámú pontok a meredekebb lejtőkön helyezkednek el (3. ábra). Fajszám • 14 • M 0 9-13 £ 1417 tá-22 23.33 3. ábra: Fajszámok térbeli mintázata
