A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Horváth J. Gyula - Eperjessy Ernő: Adatok a németlukafai üveghuta történetéhez

ADATOK A NÉMETLUKAFAI ÜVEGHUTA TÖRTÉNETÉHEZ

239

ez a völgy a XIX. században Festetics-birtokrész volt és a somogyhárságyi plébániához tartozott, bizonyossággal itt lehetett az Orbán által említett - s közben elfelejtett - „Glashütte” valós létezésének helye. Orbán csupán annyiban tévedett, hogy a „kellemes” völgy nem a vízválasztó Kishárságytól északnyugatra, azaz Magyarlukafa irányában, hanem a másik oldalon, északkeletre keresendő. (Ilyenképpen Horváth rábólintása Magyarlukafára is téves. Magyarlukafán üveghuta nem volt.) A magyarlukafai feltételezés a szakirodalomban később is számos félreértésre adott okot. Ugyanis ebben a zselici térségben innét mintegy 18-20 km távolságra egy másik Lukafán, pontosabban Németlukafán (Almamellék határában) minden kétséget kizáróan jelentős üveghuta és keménycserép manufaktúra létezett. Termékeinek egy része „Lukafai üveggyár” jelzéssel került kereskedelmi forgalomba. A helyi ismeretekkel nem rendelkező szakirodalomban a két (Magyar- és Német-) Lukafa neve napjainkig is gyakran kontaminálódik egymással. 1949-ig mindkét Lukafa még Somogy vármegyéhez tartozott, a köny- nyebb különböztethetőség miatt a Somogyhárságy melletti Lukafa Magyar-, a németnyelvű lakossággal és üveghutával rendelkező település pedig a Német- névtoldalékot kapta.

Szentluka külterületi lakott hely Gálosfa határának déli részén, alig néhány kilométerre Németlukafától (lakóinak száma 1973-ban 41, 2000-ben lakatlan). Nevének tanúsága szerint a középkorban Szent Lukács tiszteletére szentelt termploma és plébániája volt. A múlt (XIX.) század elején itt üveghuta vagy ahogy akkor nevezték, „öveg-bánya” működött, amely Bozsa (Bőszénfa) plébániához tartozott.38 Winkler feltételezéseiből Horváth J. Gyula arra következtet, hogy a szentlukai „Glasblőserei” 1798-ban kezdi termelését és 1826-ban szűnt meg. A Festetitsek gálosfai uradalmához tartozó huta fennmaradt „Számodás”-ából tudjuk, hogy a 43 munkást foglalkoztató, közepes kapacitásúnak tekinthető üvegfúvó, 1807-1808-ban még bizonyosan működött. Behatóbb kutatásával Lehmann Antal fogalkozott.39

A ma Kaposkeresztúrhoz (más szerzők szerint Kaposhomokhoz) tartozó Rákó-pusztával - régebbi nevén hugoméri - erdei üveghutával kapcsolatban Horváth jegyzeteiben a következők olvashatók: „Az egyik legkésőbben keletkezett zselici huták egyike a hugoméri. Egy adat szerint 1827 előtt kezdte el működését és 1851 előtt fejezte be. ”40

„A Kétújfalu melletti szentmihályfai huta keletkezésére és megszűnésére már többszáz anyakönyvi kijegyzésem van. 1830-ban már lakik Szentmihályfán vitrárius (latin: üvegkészítő). Ez lehet a huta kezdő éve is. 1831-1833-ban újabb „öveges legény” bejegyzést találunk. ...Az ibafai feljegyzések azt tanúsítják, hogy Czindery László az iparpártoló földbirtokos alapításával az üveghuta 1841-ben kezdi meg termelését. Sok más későbbi bejegyzés azt látszik bizonyítani, hogy ez az

38 H. J.Gy: Kéziratrészleg, 46.p.;

39 Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808). Somogy megye múltjából 2. Kaposvár, 1971. 109 -136. p.

40 H. J.Gy. Kézírásos vázlat

üveghuta 1856-ban fejezte be működését.”- írja Horváth, Bárdudvarnokon elhangzott előadásának jegyzetében.41

A Zselicben működő üveghuták közül különös jelentőségre éppen (Német-)Lukafa tett szert, amely Dunántúl legtovább működő „erdei üveghutája" volt. Termelésének kezdetét - Winkler gödrei plébános feljegyzésének jóvoltából - naprakészen ismerjük: 1799. január 21, majd közel 100 éves működés után - bizonyossággal mondhatjuk - „végleg 1888-ban hunytak ki kemencéinek lángjai. ”42

(Német)Lukafa története a török kiűzéséig

Lukafa névadója Szent Lukács evangélista, szlávos változatában: Luka. A térségben a középkorban 3 helységet is jelöltek Szent Lukács tiszteletére: Németlukafa, Magyarlukafa, Szentluka. A két Lukafalva azt is jelentette, hogy első birtokosuk neve Lukács volt. Horváth J. Gyula meg nem jelölt forrásadatai szerint, Lukafa (Lukafalva) a török előtt is lakott hely volt. 1542-ben köznemes és egytelkes nemesek birtoka. A köznemes Csorbái Miklós özvegye egy portányi birtokkal rendelkezik a faluban. 8 egytelkes is birtokol itt, akiknek törvényben megállapított hatvanadot kell fizetni. Kokoth György 7 dénárt, Pethe György 8 dénárt, Egri Orbán 11 dénárt, Rajky Péter 8 dénárt, Hegedűs Barnabás 3 dénárt, Érsek Ambrus 27 dénárt és Pintér Bálint 40 dénárt kötelesek befizetni hatvanad címén. Az összeíró megjegyzi, hogy Pethe János „szegény”, mentes a fizetés alól. (Nevek alapján a lakosság ekkor magyar.) Megjegyzendő, hogy a falu az egytelkes baranyai falvak között nagyon szegény. Ha a Baranya megyében található 63 falut, amelyben egytelkes nemesek élnek, vagyoni álapotuk szerint rangsorba állítjuk, Lukafalva az 57. helyet foglalja el, azaz szegényebb csupán 6 van, ezek is Lukafalvának közvetlen közelében.

A török megjelenése után Lukafalván 1554-ben 2 adózó van: Peti Petre és Tenyerös Ferenc. 1565-ben 4 adózót talál a defterdár (török adószedő), 1571-ben hatot: Nagy Benedik, Katat Antal, Katat Tomás, Kis Petre, Erszék Máti és Antal István.

A török idők alatt a falu valószínűen teljesen elnéptelenedett, majd sok más élő, vagy kipusztult faluval és határával együtt a török után a Batthyány-család birtokába kerül. Az egykori Lukafalva közelében - II. József korában - e hatalmas területen számos régi falucska helyén egyetlen község, Almamellék alakult újjá. Külterületén több középkori lakott helyen (Lukafa, Sasrét (Sásrét), Terecseny, Szentmárton, Szentegyed, Korcsány) uradalmak keletkeztek, vagy csak dűlőnevekben (Aligvár, Ördögük, Kisterecseny, Végág, Vörösföld, Karán) maradt fenn emlékük.43 *

41 H. J. Gy. Kéziratrészleg, 46.p.

42 H.J.Gy. Kéziratos vázlat és Kéziratrészleg, 60. p.

43 Németlukafa középkori történeti adatai, H. J. Gy.-tói, forrás megjelölése nélkül. Kéziratrészleg, 48-49. p.