A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Horváth J. Gyula - Eperjessy Ernő: Adatok a németlukafai üveghuta történetéhez

ADATOK A NÉMETLUKAFAI ÜVEGHUTA TÖRTÉNETÉHEZ 239 ez a völgy a XIX. században Festetics-birtokrész volt és a somogyhárságyi plébániához tartozott, bizonyos­sággal itt lehetett az Orbán által említett - s közben elfelejtett - „Glashütte” valós létezésének helye. Or­bán csupán annyiban tévedett, hogy a „kellemes” völgy nem a vízválasztó Kishárságytól északnyugat­ra, azaz Magyarlukafa irányában, hanem a másik ol­dalon, északkeletre keresendő. (Ilyenképpen Horváth rábólintása Magyarlukafára is téves. Magyarlukafán üveghuta nem volt.) A magyarlukafai feltételezés a szakirodalomban később is számos félreértésre adott okot. Ugyanis ebben a zselici térségben innét mintegy 18-20 km távolságra egy másik Lukafán, pontosab­ban Németlukafán (Almamellék határában) minden kétséget kizáróan jelentős üveghuta és keménycserép manufaktúra létezett. Termékeinek egy része „Lukafai üveggyár” jelzéssel került kereskedelmi forgalomba. A helyi ismeretekkel nem rendelkező szakirodalomban a két (Magyar- és Német-) Lukafa neve napjainkig is gyakran kontaminálódik egymással. 1949-ig mindkét Lukafa még Somogy vármegyéhez tartozott, a köny- nyebb különböztethetőség miatt a Somogyhárságy melletti Lukafa Magyar-, a németnyelvű lakossággal és üveghutával rendelkező település pedig a Német- névtoldalékot kapta. Szentluka külterületi lakott hely Gálosfa határának déli részén, alig néhány kilométerre Németlukafától (lakóinak száma 1973-ban 41, 2000-ben lakatlan). Nevének tanúsága szerint a középkorban Szent Lukács tiszteletére szentelt termploma és plébániá­ja volt. A múlt (XIX.) század elején itt üveghuta vagy ahogy akkor nevezték, „öveg-bánya” működött, amely Bozsa (Bőszénfa) plébániához tartozott.38 Winkler felté­telezéseiből Horváth J. Gyula arra következtet, hogy a szentlukai „Glasblőserei” 1798-ban kezdi termelését és 1826-ban szűnt meg. A Festetitsek gálosfai uradalmá­hoz tartozó huta fennmaradt „Számodás”-ából tudjuk, hogy a 43 munkást foglalkoztató, közepes kapacitású­nak tekinthető üvegfúvó, 1807-1808-ban még bizonyo­san működött. Behatóbb kutatásával Lehmann Antal fogalkozott.39 A ma Kaposkeresztúrhoz (más szerzők szerint Kaposhomokhoz) tartozó Rákó-pusztával - régebbi ne­vén hugoméri - erdei üveghutával kapcsolatban Horváth jegyzeteiben a következők olvashatók: „Az egyik legké­sőbben keletkezett zselici huták egyike a hugoméri. Egy adat szerint 1827 előtt kezdte el működését és 1851 előtt fejezte be. ”40 „A Kétújfalu melletti szentmihályfai huta keletke­zésére és megszűnésére már többszáz anyakönyvi kijegyzésem van. 1830-ban már lakik Szentmihályfán vitrárius (latin: üvegkészítő). Ez lehet a huta kezdő éve is. 1831-1833-ban újabb „öveges legény” bejegyzést találunk. ...Az ibafai feljegyzések azt tanúsítják, hogy Czindery László az iparpártoló földbirtokos alapításával az üveghuta 1841-ben kezdi meg termelését. Sok más későbbi bejegyzés azt látszik bizonyítani, hogy ez az 38 H. J.Gy: Kéziratrészleg, 46.p.; 39 Lehmann Antal: Adatok a szentlukai üveghutáról (1807-1808). So­mogy megye múltjából 2. Kaposvár, 1971. 109 -136. p. 40 H. J.Gy. Kézírásos vázlat üveghuta 1856-ban fejezte be működését.”- írja Hor­váth, Bárdudvarnokon elhangzott előadásának jegyze­tében.41 A Zselicben működő üveghuták közül különös je­lentőségre éppen (Német-)Lukafa tett szert, amely Dunántúl legtovább működő „erdei üveghutája" volt. Termelésének kezdetét - Winkler gödrei plébános fel­jegyzésének jóvoltából - naprakészen ismerjük: 1799. január 21, majd közel 100 éves működés után - bizo­nyossággal mondhatjuk - „végleg 1888-ban hunytak ki kemencéinek lángjai. ”42 (Német)Lukafa története a török kiűzéséig Lukafa névadója Szent Lukács evangélista, szlávos változatában: Luka. A térségben a középkorban 3 hely­séget is jelöltek Szent Lukács tiszteletére: Németlukafa, Magyarlukafa, Szentluka. A két Lukafalva azt is jelen­tette, hogy első birtokosuk neve Lukács volt. Horváth J. Gyula meg nem jelölt forrásadatai szerint, Lukafa (Lukafalva) a török előtt is lakott hely volt. 1542-ben köznemes és egytelkes nemesek birtoka. A köznemes Csorbái Miklós özvegye egy portányi birtokkal rendel­kezik a faluban. 8 egytelkes is birtokol itt, akiknek tör­vényben megállapított hatvanadot kell fizetni. Kokoth György 7 dénárt, Pethe György 8 dénárt, Egri Orbán 11 dénárt, Rajky Péter 8 dénárt, Hegedűs Barnabás 3 dénárt, Érsek Ambrus 27 dénárt és Pintér Bálint 40 dénárt kötelesek befizetni hatvanad címén. Az össze­író megjegyzi, hogy Pethe János „szegény”, mentes a fizetés alól. (Nevek alapján a lakosság ekkor magyar.) Megjegyzendő, hogy a falu az egytelkes baranyai falvak között nagyon szegény. Ha a Baranya megyében talál­ható 63 falut, amelyben egytelkes nemesek élnek, va­gyoni álapotuk szerint rangsorba állítjuk, Lukafalva az 57. helyet foglalja el, azaz szegényebb csupán 6 van, ezek is Lukafalvának közvetlen közelében. A török megjelenése után Lukafalván 1554-ben 2 adózó van: Peti Petre és Tenyerös Ferenc. 1565-ben 4 adózót talál a defterdár (török adószedő), 1571-ben ha­tot: Nagy Benedik, Katat Antal, Katat Tomás, Kis Petre, Erszék Máti és Antal István. A török idők alatt a falu valószínűen teljesen elnépte­lenedett, majd sok más élő, vagy kipusztult faluval és ha­tárával együtt a török után a Batthyány-család birtokába kerül. Az egykori Lukafalva közelében - II. József korá­ban - e hatalmas területen számos régi falucska helyén egyetlen község, Almamellék alakult újjá. Külterületén több középkori lakott helyen (Lukafa, Sasrét (Sásrét), Terecseny, Szentmárton, Szentegyed, Korcsány) ura­dalmak keletkeztek, vagy csak dűlőnevekben (Aligvár, Ördögük, Kisterecseny, Végág, Vörösföld, Karán) ma­radt fenn emlékük.43 * 41 H. J. Gy. Kéziratrészleg, 46.p. 42 H.J.Gy. Kéziratos vázlat és Kéziratrészleg, 60. p. 43 Németlukafa középkori történeti adatai, H. J. Gy.-tói, forrás megje­lölése nélkül. Kéziratrészleg, 48-49. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom