A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 1. (Kaposvár, 2013)

Horváth Tünde: A Transzcendens megnyilvánulása: Kultusztárgyak Balatonőszöd-Temetői dűjő Boleráz/badeni településen

146

HORVÁTH TÜNDE

Ebben az esetben a tárgy eredetileg sírmellékletként fordult elő, mint a halotti szertartások kelléke.

Egy másik közlésben látható a töredék eredeti, „lábas” kialakítása, csak a képen fordítva, tetejére állítva közölték (Vlassa et al. 1987, 115, T. V/15, VII/3.). Itt már „ein massives Grabsäulenidol mit Furchenstichornamenten’’-ként írták le. A sírból származó kerámiatöredékek és edények a Cotofeni kultúra III. periódusába keltezhetők.49- Boarta-Cetátuie (Románia): az előbbi lelet párhuzamaként közöltek a Cotofeni kultúra településéről egy újabb tárgyat, oltármodellként. Előkerülési körülményeiről, részletes leírásáról, pontos rajzáról el kell tekintenünk. A fotón látható megfigyelések alapján karcolt díszítésű töredékről van szó, amelynek jobb oldali részét találták meg, töredékesen. Hiányzik a felső oldalél szinte teljesen, a bal oldali rész nagy része, és kisebb mértékben sérült a jobb oldalszél is. A külső felületet oszlopokba rendezett díszítés alkotja: 4-4 függőleges vonal fog közre egy bevonalkázott, oldalukkal egymás mellé fektetett háromszögekből álló mezőt (Dumitre?cu-Togan 1971, Pl. VI/4).- Carei-Drumul Cáminului (Románia): az épület- vagy oltármodellekhez illő Y-alakú láb, amelyet idol lábaként közöltek, Cernavodá III. kultúra (Nemeti 2001, 300-301, Pl. VII/10).

További formai párhuzamok, tágabb időintervallumban:- Hotárani (DNy-Románia): a 3-as tagolású szentély vagy oltármodellen felül szarvakat, a szarvak között nap vagy hold-motívumot láthatunk (Vädästra IV kultúra). A legjobban kiemelkedő középső részt inkrusztációval díszített labirintus-szerű vonalak töltik ki (Gimbutas 1989,

Fig. 124).- Ovcarovo (Bulgária): oltárt közölt H. Todorova Ovcarovo (Gumelnita-Karanovo VI. kultúra) teli- telepéről. Az álló oltárka alsó oldalperemét úgy alakították ki, hogy két sarka szarvszerűen kihúzott, így a perem középső része a levegőben függ, a tárgy a két sarkára helyezkedve áll. A tárgy felső oldalpereme magasan, csúcsban végződve kiemelkedik. Frontális oldalán díszített, oszlopokra bontva lefelé forduló háromszögek egymás alá karcolt motívumai követik egymást két szélen és középen. Ezeket a díszített mezőket függőleges bekarcolt vonallal elválasztott díszítetlen sávok tagolják. A hátsó lapja is díszített, a közepén található spirális csigavonallal (voluta) (16. kép 2).50

A lelőhelyről egy kultikus lelet-együttes részeként (4 antropomorf figura, 8 támlás szék, asztalok, dobok, és edények) további hasonló formájú 3 oltár került elő, festett díszítéssel. Ezeket naptárrendszereknek vélik (Todorova et al. 1983, VII. tabló, 89. T; Nikolov 1998).- Ruse (Bulgária): oltármodell a Karanovo VI. kultúrából. A modell alakja téglalap alakú, bal és jobb felső

49 Az már a Bosáca csoporttal lenne párhuzamos, amely a Vuéedol kultúrával egyidős Némejcová-Pavúková szerint: Némejcová- PavúkovA 1981. Ciugudean 2000, Pl. 153. szerint a Cofofen III. a magyarországi késő rézkor vége - kora bronzkor eleje közötti váltással párhuzamos.

50 Todorova 1982, Abb. 40; Todorova et al. 1983, 90. T/13. A lelet az V. szinten került elő.

sarkai enyhén, szarvszerűen kihúzva, teteje középen felemelkedik. Előlapján két oldalról keretszerűen két vonal között bekarcolt X-vonalakkal, középen egy volutával, amely alatt és felett mind a négy sarokban bekarcolt összecsúsztatott V-vonalak láthatók, középen fent pedig X-jel. Hátlapját szabálytalan sávokkal sakktáblaszerü négyzetekre osztották. Ezen az oldalon látszik, mintha a tárgy alsó bal és jobb sarka lábszerűen kiállna oldalirányban (Gimbutas 1989, Fig. 195.) (16. kép 1).- Szelevény-Vadas: az oldalperem középen ívelten kimagasló megoldását láthatjuk a szelevényi négy- szögletes, kultikusnak tartott edény egyik rövid oldalán. A leletet a legutolsó feldolgozásban a hunyadihalmi kultúrához sorolták (Rezi-Kató 2001, T. 11/1-2). Párhuzamának és díszítésrendszerének vizsgálata után saját kutatásaink alapján a kostolaci kultúrába tartozónak véljük (Horváth 2010c).- Dunaszekcső-Várhegy Bátaszék: hasonló tárgyakat közölnek töredékes állapotban a vucedoli kultúrából (Ecsedy 1984, 93, 8, 10-T/1).

Az ún. házmodellek az európai és anatóliai, közel-keleti térségben az őskor folyamán meglehetősen elterjedtek. Többféle típusban a neolitikumtól kezdve megtalálhatók.51 Funkciójukról és használatukról annyit mondhatunk, hogy eltérő típusokat és eltérő felhasználási módokat találunk közöttük. Gyakori, hogy épületszerkezeti elemek jelennek meg rajtuk, amelyek az adott kor épületeinek értékelésekor rekonstrukció céljára óvatosan felhasználhatók. Több esetben kultikus hátteret tételeznek fel esetükben.52

A szentély- /ház- /oltár-/ és kemence-modellek értelmezése a korábbi korszakokban is vita tárgya. A profán és a szent jelenségeket nehéz szétválasztani olyan esetekben, amikor régészeti bizonyítékaink vannak olyan lakóházakról, amelyek egyik sarkában szent-sarkot rendeztek be - tehát egy térbe került mindkét aspektus (BAnffy 1990-1991,202-217).

Hasonló értelmezési problémákat az őskor más korszakaiban és szakrális tárgytípusai közt jócskán találhatunk. Bizonyos tárgytípusokat egyesek miniatűr bútoroknak,53 mások oltároknak vélnek, más-más tartalmi jelentéssel (kultikus tárgyak - játékok). Házmodellek

51 A badeni kultúra leleteihez hasonló kialakítású agyagból készült kapumodellt ismerünk a római kori Dunaújvárosból (Intercisa), a Kr.u. 2-3. Századból: A Magyar Nemzeti Múzeum 1992, 55, 38. kép. A korai leletek bemutatása és értelmezési problémái: FIorvAth et al. 2007, 66-72.

52 Elsőként a korai Pfyn gynaekomorf edényekről (Ludwigshafen- Seehalde, Bodman-Weiler, Sipplingen-Osthafen, Zürich- Mozartstrasse): Petrasch 1984, Boleráz/Baden vonatkozásban összefoglalóan: Horváth 2008b; 2010a. A gynaekomorf házplasztikákhoz: Ludwigshafen-Seehalde (korai Pfyn kultúra, Schlichtherle 2006), Reute-Schorrenried (Pfyn/Altheim), Thayngen-Weier (Pfyn), Heilbronn-Klingenberg (Michelsberg), Nördlingen- Goldberg (Rössen/Goldberg), Stuttgart-Untertürkheim/Mönchberg (Goldberg), Quenstedt/Schalkenburg (Bernburg), Halle (Saale)/ Nietleben (megalit-temetkezés falán, Bernburg) Id.: Schlichtherle 1993; WlERMANN-WUNDERLICH 2009;

53 Vucedol-Gradacon az 1. apszisos házból került elő egy négy lábon álló támlás miniatűr székmodell: Schmidt 1945, 29. T/2. Baden vagy Kostolac kultúra?