Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

190

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Crunoecia kempnyi Morton, 1901 Ent. monthly Mag., 37, p. 69-71, Figs. 1-3.

5-6 mm. Az előzőhöz hasonló megjelenésű faj. A hím külső ivarlebenyén visszafelé, felfelé álló kiszélesedés van (amely kisebb, mint az előző fajnál), ennek felső peremén jól fejlett kitinserték; tövéből egy erősen kitinizált tövis áll ferdén kifelé. A felső lemez rövid és széles, anális sarkain 2-2 tövissel. A phallus rövid, vége előtt kicsit befűződött, de nem hasad lebenyekre (151. ábra: f-j). Nősténye, mint az előző fajnál (152. ábra: d-f). Az Alpok keleti része körül kis területen elterjedt.

A Kőszegi-hegységből közölte először Nógrádi (1984a) egy nőstény alapján. Évekkel később egy kisebb, és valószínűleg nagyon sérülékeny populációját fedeztük fel a hegység nyugati lejtőjén, a Stájer-házak alatt csörgedező kis erecske mentén (Nógrádi, Uherkovich 1992d). (Elterjedési térkép |157[). Május végén, június elején gyűjtöttük néhány példányát.

152. ábra. A Cnmoecia irrorata (Curtis, 1834) (a) és a Crunoecia kempnyi Morton, 1901 nősténye potrohvégének oldalnézete (d), felülnézete (b, e) és alulnézete (c, f).

Fig. 152. Female terminal of Crunoecia irrorata (Curtis, 1834) (a) és a Crunoecia kempnyi Morton, 1901 lateral (d), dorsal (b, e) and ventral (c, f) view.