Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

164

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Halesus tesselatus (Rambur, 1842)

Limnephila tesselata Rambur, 1842, Hist. nat. Névr., p. 478-479.

16-23 mm. Halvány barnásszürke, a másik két Halesus-hoz hasonló jellegzetes mintájú, lomha röptű, nagy tegzes. Hímje külső ivarlebenye felálló, kihegyesedő. A felső ivarlebeny kissé megnyúlt. A belső ivarlebeny erőteljes, hátrafelé, felfelé mered. A phallus kiszélesedik, vége kétcsúcsú. A titilator kihegyesedő lándzsaalakú, kifelé álló rövid tüske-sorral (129. ábra: a-c). A nőstény potrohnyúlványa rövid, lehajló, két hegyes szögletben végződik. Az alsó ivari pikkely apró (129. ábra: d-f). Nyugat-palearktikus faj, de a déli részeken (Pireneusi- és Appennini-félsziget) és a Brit-szigeteken hiányzik.

Annak ellenére, hogy nálunk elsősorban a dombvidékeken elterjedt és gyakori, emellett rajzolata és mérete miatt igen feltűnő tegzes, először csak Oláh (1964) tudósított hazai előfordulásáról, a Zempléni-hegységből. A Nagy-Alföldön (kivéve: Szatmár-Bereg) és a Mezőföldön nem fogták, egyébként a Dunántúlon és az Északi-középhegységben nagyon elteijedt és gyakori faj. (Elterjedési térkép Jl 33[). Szeptember elejétől november közepéig rajzik. (Rajzási diagram (6Ö|).

129. ábra. A Halesus tesselatus (Rambur, 1842) hímjének potrohvégc oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f).

Fig. 129. Male terminal of Halesus tesselatus (Rambur, 1842) lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view.