Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA) 165 Platyphylax nemzetség Platyphylax frauenfeldi Brauer, 1857 Neur. Austr., p. 46, Fig. 39. 18-21 mm. Sokszor egészen áttetsző, halvány fiistszürke tegzes, a szárnyerezet sötétebb. A szárny középsejtjén - különösen a nőstényeknél - egy-két szögletes, világos folt lehet. A hím külső ivarlebenye csúcsa felé elkeskenyedik, csúcsa alatt kissé kimetszett, hátrafelé mered. A felső ivarlebeny felső szegélye lekerekített, alsó sarka szögletes. Belső ivarle­benye vaskos. A phallus végén egy-egy visszafelé hajló horog van. A titilator karcsú, hosszú, egyszerű, végén néhány rövid sörtével (130. ábra: a-c). A nőstény előző nemzetségnél leírt potrohfüggeléke rövid, lehajló, két oldalán egy-egy kisebb búbbal (130. ábra: d-f). Egykor Közép-Európa több táján, Marseillestől a a Duna-vidékig élt, de korábban is nagyon szórványos és ritka volt. A magyar és az európai fauna egyik legértékesebb tagja. Leírása óta eltelt közel 150 év alatt alig néhány példányát fogták az •1970-es évekig. 130. ábra. A Platyphylax frauenfeldi Brauer, 1857 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (1). Fig. 130. Male terminal of Platyphylax frauenfeldi Brauer, 1857 lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (1) view. Ekkor, 1975-ben, egymással csaknem egyidőben került elő egy-egy példánya Magyar- szombatfán (Újhelyi 1981a) és Barcs-Középrigócon (Újhelyi 1981b) fénycsapdáinkból. Ezeken a lelőhelyeken nem kerültek elő újabb egyedek, azonban a Dél- és Nyugat- Dunántúl újabb pontjain fogták fénycsapdáink (Nógrádi et al. 1985, Nógrádi, Uherkovich 1990). A kilencvenes években a Dráva mentén személyesen is gyűjtöttük, s

Next

/
Oldalképek
Tartalom