Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

155

Anabolia nemzetség

Anabolia brevipennis (Curtis, 1834)

Limnephilus brevipennis Curtis, 1834, Phil. Mag., 4, p. 125.

(syn.: Phacopteryx brevipennis)

8-10 mm. Sárgásbarna, rajzolat nélküli tegzes, amelynek erezete kissé sötétebben emelkedik ki az alapszínből. Az elülső szárny viszonylag keskeny, hátsó szárnya viszont feltűnően kiszélesedett. A hím külső ivarlebenye felálló, kettős csúcsban végződik. A potrohvég domináns képződménye a felső ivarlemez, amely kanálszerűén behajlott, felső végén kihegyesedett. A belső ivarlebeny vaskos nyúlványai tompán végződnek, csak kissé állnak szét. A titilatoron elágazás van, sertéi rövidek (120. ábra: a-c). Nőstényének potrohvége tompa, felülnézetben két búbban végződik (120. ábra: d-f). Észak-palearktikus faj, amely ennek megfelelően Európa délebbi tájain nem él.

Annak ellenére, hogy meglehetősen elterjedt - bár általában ritka - faj, csak 1984-ben közölték első hazai előfordulását a nyugat-magyarországi Szőcéről (Nógrádi 1984a). Azóta a Dunántúl nyugati és déli részéről sokszor előkerült, és helyenként számos példányát fogták. Egy alkalommal az Északi Középhegységben is megtaláltuk. (Elterjedési térkép |l24|). Május végén megjelenhet, rajzásmaximuma június végére esik, majd fogyatkozó számban októberig találkozhatunk vele. (Rajzási diagram [54]). Lápok környékén éppúgy megtalálható, mint az ilyen élőhelyekről távolabb, mégis előfordulási adatai alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy elsősorban a savanyú kémhatású lápvizek lakója lehet.

120. ábra. Az Anabolia brevipennis (Curtis, 1834) hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (1).

Fig. 120. Male terminal of Anabolia brevipennis (Curtis, 1834) lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (f) view.