Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

156

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002)

Anabolia furcaía Brauer, 1857

Neur. Austr., p. 48, Fig. 62-63. (syn.: Phryganea laevis Zett.)

11-16 mm. Fényes sötétbarna, széles szárnyán rajzolat nincs. A hím potrohvégének legfeltűnőbb eleme a hatalmas, kétcsúcsú, erősen homorú felső ivarlebeny. Ennek formája földrajzilag változó. A Dél-Dunántúltól északkelet felé haladva a csúcsok közötti kimetszés egyre nagyobbá válik, Erdélyben még ennél is szélsőségesebb formákkal találkozunk. A titilator háromágú, de csak kisebb kitinsörték vannak a csúcsokon (121. ábra: a-f). A nőstény potrohvége gömbölyded, rajta függőleges hasíték. A IX. szelvény felső nyúlványa erősen kiszélesedett (121. ábra: g-i). Nyugat-palearktikus faj, amely Európa délebbi tájain, de ugyanígy északon (Skandinávia, Brit-szigetek) sem él.

Nálunk az Alföldön csak a Szatmár-Beregi-síkon és a Fekete-Körösnél fogták. Hegy- és dombvidékeinken vagy nagyobb folyóink mellett elterjedt, közönséges, helyenként nagy számban rajzik. (Elterjedési térkép [l25|). Őszi aktivitású tegzes, amely szeptember közepe előtt nem kel ki, október első felében van rajzásmaximuma, november közepéig aktívak az imágók. (Rajzási diagram p~5j). Csaknem minden korábbi forrás A. laevis Zett. néven közölte hazánkból, azok az adatok mind erre a fajra vonatkoznak.

121. ábra. Az Anabolia furcata Brauer, 1857 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b), hátulról (c), valamint felső ivarlebenyének variációi oldal- és hátulnézetben (d, e, 1); nőstényének potrohvége oldalról

(g), felülről (h) és alulról (i).

Fig. 121. Male terminal of Anabolia furcata Brauer, 1857 lateral (a), dorsal (b), caudal (c) view, and variations of superior appendages lateral and caudal views (d, e, f); female terminal lateral (g), dorsal (h) and ventral (i) view.