Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)
5. Az egyes fajok ismertetése
142 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 11. (2002) Limnephilus incisus Curtis, 1834 Phil. Mag., 4, p. 124. (syn. Colpotaulius, Pseudostenophylax) 6-10 mm. Kisközepes tegzes. Számyalakja és felépítése eltérő a többi Limnephilus-étói: homogén szalmasárga színű, a szárnylemezen erőteljes, sötét szőrök vannak, melyek nem jellemzők a nemzetség többi fajára. A hím ivarlebenyei nem feltűnő méretűek és formájúak. A titilator egyszerű, végén serte-sorral. A phallus csöve hosszú (107. ábra: a- c). A nőstény potrohának csőszerű képlete oldalról V-alakban bevágott. Az alsó ivari pikkely középső lebenye homorú oldalú háromszög-idom, a homorúan levágott végű oldalsó lebenyek rövidebbek (107. ábra: d-f). Rendszertani helyzete bizonytalan, mert egyes szerzők a Colpotaulius, újabban a Pseudostenophylax nemzetségbe sorolják, az újabban megjelent európai munkák többsége azonban a Limnephilus-ok között tárgyalja. Rokonsági körét nem ismeijük, így nem kívánunk állást foglalni e téren, éppen ezért egyelőre a Limnephilus nemzetség tagjaként kezeljük. Palearktikus, de Délnyugat- Európában (Appennini- és Pireneusi-félsziget) és Észak-Afrikában nem találták. Magyarországon elteljedt, időnként nagyon gyakori, egyes helyeken erősen elszaporodhat. (Elteijedési térkép [l 10[). Rendszerint májusban jelenik meg, szeptemberben már csak egyes példányait lehet gyűjteni. Nyári diapauzája nincs, rajzásmaximuma június közepére esik. (Rajzási diagram pÖ[). 107. ábra. A Limnephilus incisus Curtis, 1834 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) és hátulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f). Fig. 107. Male terminal of Limnephilus incisus Curtis, 1834 lateral (a), dorsal (b) and caudal (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (1) view.
