Nógrádi Sára – Uherkovich Ákos: Magyarország tegzesei - Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 11. (Pécs, 2002)

5. Az egyes fajok ismertetése

NÓGRÁDI S. és UHERKOVICH Á.: MAGYARORSZÁG TEGZESEI (TRICHOPTERA)

121

fordulhat elő), néhányszor kisebb, oxigéndús vizű patakok mentén is megtaláltuk. Egyetlen alföldi adata - Szeged - sok évtizedes. (Elterjedési térkép |9§). Nappal, április 10. és május vége között rajzik, helyenként rendkívül nagy tömegben. (Rajzási diagram |39[). A Dráva mentén különösen nagy tömegrajzásait figyeltük meg a kilencvenes években, többszázezer vagy többmillió példánya sűrű, szürke felhőket alkotott Őrtilos környékén. Fényen is megjelenik. A nőstény jellemző tulajdonsága (s ebben nagyon hasonlít a Lepidostoma hirtum F. nőstényeihez), hogy elpusztulásakor a teljes petemennyiségét egy gömbölyded petecsomó formájában kipréseli magából, s ez az elpusztult állat potrohának bemélyedésében marad.

87. ábra. A Brachycentrus subnubüus Curtis, 1834 hímjének potrohvége oldalról (a), felülről (b) cs alulról (c); nőstényének potrohvége oldalról (d), felülről (e) és alulról (f).

Fig. 87. Male terminal of Brachycentrus subnubüus Curtis, 1834 lateral (a), dorsal (b) and ventral (c) view; female terminal lateral (d), dorsal (e) and ventral (1) view.

Micrasema nemzetség Micrasema setiferum Pictet, 1834

Rhyacophila setiferum Pictet, 1834, Rech. Phryg., p. 197, PI. 16, Fig. 24.

5-6 mm. Apró, sötétszürke, kisebb világosabb foltokkal tarkított állat. A hím külső ivarlebenye megnyúlt, kisebb-nagyobb szögletekkel és vaskosabb sertékkel díszített, begörbülő karomban végződik (88. ábra: a-c). Nőstényét nem ismerjük kielégítően. Dél- és Nyugat-Európából nem ismert, az európai hegyvidékeken, a német-lengyel-orosz síkon és Skandináviában viszont él.

Magyarországról mindezideig egyetlen példány, egy hím ismert (Nógrádi 1985a, 1985b). (Elteijedési térkép [Ólt). Ennek a folyóvízi fajnak a fejlődési helye nem ismert.