Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Ábrahám L. Uherkovich Á.: A Dráva mente nagylepke faunája és jellegzetes élőhelyei (Lepidoptera). - The macrolepidoptera fauna and its characteristic habitats in the Dráva Region, South Hungary (Lepidoptera)

372 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. ábra. Folyómenti puhafa-ligeterdő és 2. ábra. Üde gyertyános-tölgyes (Tótújfalu, Lugibokorfiizes (Bélavár, holtág a Palinai-erdőnél). erdő déli szegélye). Fig. 1. Soft wood grove and willow bush zone Fig. 2. Wet oak-hornbeam forest (Tótújfalu, Lugi (Bélavár, oxbow lake along Palina Forest).. Forest, southern margin). Ma úgy tűnik, hogy jelenlegi ismeretanyagunk szerint természetvédelmi szempontból nem lehet egységesíteni ezeket a problémákat. Az élővilágban csoportonként más és más a térbeli leképezés, és ha az egyik élolenycsoport figyelembevétele alapján ajánlunk kezelési módokat, úgy bizonyára egy másik élőlénycsoport habitat viszonyait zavarjuk meg. így minden esetben egy természetvédelmi területen meg kell határozni azt az élőlénycsoportot, amelynek érdekében az aktív beavatkozást végezzük. így tudjuk, hogy a primerfogyasztó lepkefajok sem kötődnek a botanikában leírt különböző növénytársulásokhoz. Az azonban, hogy meghatározott klimatikus, domborzati, talajtani és vegetációja helyek lepkefaunája mennyiségi és minőségi tekintetben hasonló, akár néhány éves faunisztikai vizsgálat során kiderülne. Ennek ellenére az állattársulások leírására tett kísérletek nem vezettek eredményre. Mi a Dráva mentén végzett több éves felméréseink eredményét megpróbáltuk úgy csoportosítani, hogy az azonos fajösszetételű, dominanciájú helyek faunáját jellemezzük. Természetesen egy-egy élőhelynek itt most csak az általános jellemvonásait, jellegzetes fajait emeltük ki, a pontos fajösszetételekről a faunalisták tájékoztatnak bennünket, melyet előző és mostani dolgozatunk első részében tettünk közzé (UHERKOVICH, ÁBRAHÁM 1995).