Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Tóth S.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet szitakötő (Odonata) faunája. - The dragonfly fauna of the Boronka-melléki Nature Conservation Area (Odonata)

Azt is érdemes megvizsgálni, hogyan alakult az egyes gyűjtőhelyekről kimutatott fajok száma. Ezt leolvashatjuk az I. táblázatról is. Mint látható e tekintetben 24 fajjal vezet a Soponyai-halastó, melyet ennek alapján a szitakötők szempontjából a tájvédelmi körzet legértékesebb biotópjának tekinthetünk. Ezt követi 19 fajjal a Gyötai-halastó. Ennek faunáját azonban nem sikerült alaposan feltárná, mivel közben teljesen kiszáradt. A vártnál lényegesebben szegényebbnek bizonyult a Lencsenpusztai-halastó /12 faj/. Viszonylag gazdag a Boronka-patak faunája /12 faj/, melynek egyik érdekessége azAgrion virgo előfordulása. Természetvédelmi vonatkozások A szitakötők Európa több országában részben vagy teljes egészében védelem alatt állnak. Hazánkban is folyamatban van az értékesebb, ritkább fajok védetté nyilvánítása. Ez annál is inkább indokolt lenne, mert a szitakötők nagy része is az erősen veszélyeztetett rovarok közé tartozik. Az egyes fajok védetté nyilvánítása azonban önmagában nem oldja meg ezt az összetett problémát. A szitakötők esetében is elsősorban az élőhelyek védelme lehet a fő feladat. Jó példa ennek indoklására éppen a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, ahol a kutatás éveiben számos vízi biotóp /a nagyobbak közüí a Mernyei-tó és a Mély-égeri-halastó/teljesen kiszáradt, a vízi szervezetek, köztük a szitakötők tenyészésére teljesen alkalmatlanná vált. Ebben a folyamatban nyilvánvalóan fo szerepe volt az aszályos időjárásnak. Mindenesetre keresni kellene annak a lehetőségét, hogy tervszerű vízgazdálkodás kialakításával biztosítani lehessen a tájvédelmi körzet értékes vízi biotőpjainak folyamatos fenntartását. irodalom BENEDEK P. /1966/: Adatok Magyarország szitakötő faunájához /Odonata/ - Fol. Ent. Hung., 19: 501-518. BENEDEK P., DÉVAI GY., KOVÁCS Gy. /1973/: Újabb adatok Magyarország szitakötő faunájához Acta Biol. Debrecina, 10-11: 91-100. DÉVAI GY., BODNÁRNÉ P.G., BENEDEK P. /1976/: A szitakötők /Odonata/ magyarországi előfordulási adatainak elemzése - Acta Biol. Debrecina, 13, Suppl. 1: 9-92. STEIMANN H. /1962/: A magyarországi szitakötők faunisztikai és etológiai adatai - Fol. Ent. Hung., 15: 141-198. ÚJHELYI S. /1955/: A Természettudományi Múzeum magyar gyűjtőktől származó közép-európai szitakötő gyűjteményének faunisztikai adatai - Fol. Ent. Hung., 8: 17-44. 87