Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Ábrahám L.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet nagylepke faunájának természetvédelmi feltárása I. (Lepidoptera). - The preserving reveal of the large moths and butterflies fauna at Boronka-melléki protected area (Lepidoptera)

mecseki hegyvidéki, Zselic, Göcsej dombvidéki és a belső-somogyi síkvidéki társul. így a somogyi areája a középhegyvidéki populációkhoz közvetlenül kapcsolódik. Egyben a belsősomogyi előfordulása azt is mutatja, hogy a bő csapadék ellátottságú síkvidéki helyekre a hegyvidéki fajok leereszkednek. Hasonló az északkelet-alföldi előfordulása a most talált belső-somogyi populációhoz. Maculinea nausithous Brgstr. A faj elterjedésének keleti határát hazánkban éri el, a Nyugat- és Dél-Dunántúlon. Areájának kárpát-medencei elterjedését az utóbbi időben BÁLINT (1989) tisztázta. A faj elterjedésének perifériális helyzete és ritkuló egyedszáma miatt méltán védett. Somogy megyében jellegzetes faja a Balaton környéki mocsárréteknek. Belső-Somogy, Drávasík, Bakonyalja lapés mocsárrétjeink, a Vas-Zalai dombság völgyközi patakmenti nedves rétjeinek. A fajnak csak egyetlen lelőhelye esik a TK határán belül (Nagybajom). Viszont a TK határa mentén sok tenyésző helyét találtam meg (Csömend, Hosszúvíz). 1991-ben a Boronka-melléki tájvédelmi körzet határmodósítására több javaslatot tettünk. Itt együtt fordul elő a Maculinea teleius Brgtsr. és a Lycaena hippothoe L. fajokkal, melyek szintén gyakoriak. A faj védelme rendkívül bonyolult kérdés, mivel életmódja ún. myrmecofil, mint számos más boglárkalepkéé. A lepke tápnövénye a Sanguisorba officinalis, mely a belső-somogyi nedves réteken gyakori. Az imágók a tenyészó'helyeken a tápnövények virágzatára ülnek, ahová a petéket is rakják. Kezdetben a lárva növényi táplálékot fogyaszt, majd a hangyák a bolyba cipelik a még fiatal hernyókat, és ott azok hangya lárvákkal táplálkoznak. A hernyó ellentételezésként édes váladékával eteti a hangyákat. Bábozódása is a bolyban történik. A bonyolult fejlődés miatt védelme a tenyésző helye, a Myrmica fajok és a lepke faji védelméből kell, hogy álljon. A TK nagylepke faunájának természetvédelmi értékeiről A jelenleg hatályos (1991.) természetvédelmi jogszabályok szerint a területen 17 védett faj fordul elő. Pheosia gnoma Fabr. Staurophora celsia L. Phragmatiphila nexa Hbn. Lamprotes c-aureum Knock Proserpinusproserpina Pa 11. Parnassius mnemosyne L. Iphiclides podalirius L. Papilio machaon L. Lycaena dispar Haw. Lycaena hippothoe L. Maculinea nausithous Brgtsr. Polygona c-album L. Nymphalis antiopa L. Inachis io L. 268