Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Ábrahám L.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet nagylepke faunájának természetvédelmi feltárása I. (Lepidoptera). - The preserving reveal of the large moths and butterflies fauna at Boronka-melléki protected area (Lepidoptera)

Vanessa ataîanta L. Apatura iris L. Apatura ilia L. Mivel a hazai természetvédelmi törvények különösen a gerinctelen állatok vonatkozásában rendkívül felületesek, ezért remélhetőleg a közeljövőben kiegészítik azokat. A hazai Vörös könyv a terület valós természetvédelmi értékeinek megismeréséhez jobb segítséget nyújt (VARGA 1990.). A Vörös könyv szerint természetvédelmi szempontból fontos figyelemre méltó faj még: Lamellocossus tenebrus F. Maculinea teleim Brgtsr. Euphydryas maturna L. Neptis sappho PalL Furcula bicuspis Bork. A természeti érték pontos mérhetősége számtalan metodikai problémát rejt magában, amin a hazai természetvédelmi kutatásokban vezető szerepet játszó zoológusok, botanikusok is vitatkoznak. Ennek megfelelően dolgozatomban természetvédelmi oldalról törekedtem arra, hogy a TK területéről a legátfogóbb képet adjam, a terület faunájáról elkészítsem annak első alaplistáját. Ennek megfelelően egy általános képet alkothattunk a vidék lepidopterológiai értékeiről, kiemeltük a jelen pillanatban lévő általános és jellemző vonásokat, és felhívtuk a figyelmet az itt élő ritka fajokra, amelyek védelmet érdemelnének. A nagylepke fauna primer fogyasztó lévén erősen kötődik a növényzethez. A tájvédelmi körzet területén az összes erdő másodlagos, ma is intenzíven művelt. A tarvágások természetvédelmi szempontból köztudottan károsak, viszont gazdaságilag kifizetődő. Az itt élő fauna védelme szempontjából viszont elsődlegesen veszélyt a több hektáros tarvágások jelentenek, ugyanis az erdei nagylepke fauna túlzottan "szigetszerűvé válik". Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a tarvágások helyén felnövekvő facsemeték minőségi összetételére is. Az akác, különösen a száraz termőhelyeken igen túlszaporodott. Ugyancsak ezeket a termőhelyeket fenyegetik az erdei fenyő magoncok is. A nedves élőhelyeken a tarvágások után fokozódik a vízveszteség, és az aljnövényzet teljes átalakulása a nagylepke fauna átalakulását vonja maga után. A tájvédelmi körzet jelenlegi határa különösen a nappali lepkefauna, köztük a lápréti fauna védelmét nem szolgálja kellőképpen, mert ezek szinte kivétel nélkül a TK határán kívül találhatók. Ezeken a réteken és patakpartokon, ha nincsenek művelve (kaszálva), akkor az aranyvessző agresszív elszaporodása teljesen átalakítja a rétek flóra összetételét, s azzal együtt az ott élő állatvilágét is. Ugyancsak ezeken a réteken a művelési ág váltást nem szabad engedélyezni. A homoki gyepeket szintén az akác és erdei fenyő ültetések és túlszaporodások veszélyeztetik. Számos védett, országszerte igen ritka faj tápnövénye a fűz és a nyír, melyek a pionir társulások első fás növényei. Az ezeken fejlődő fajok védelme érdekében az erdészetileg gyomfaként kezelt fafajokat különösen vegetációs időszakban kivágni nem szabad. 269